Hír

A kulturális örökséget képviselő állomány fejlesztése és a közösségekkel való kapcsolattartás stratégiái volt a tárgya az Ázsiai és Óceániai Nemzeti Könyvtárak Igazgatóinak 29. Konferenciájának.

Három téma került terítékre. Mit gyűjtenek a nemzeti könyvtárak a nemzeti kulturális örökségből? Hogyan őrzik meg és hogyan teszik hozzáférhetővé az anyagot? Hogyan ösztönzik a felhasználókat a gyűjtemények használatára?

29 ország 57 résztvevőjével tartották meg Dohában, a katari nemzeti könyvtárban (Quatar National Library – QNL) az Ázsiai és Óceániai Nemzeti Könyvtárak Igazgatóinak 29. konferenciáját (29th Conference of Directors of National Libraries in Asia and Oceania – CDNLAO) 2023 novemberében. Az IFLA képviseletében Vicki McDonald vett részt. Az eseményt Tan Huism, a QNL ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferencia témáinak ismertetésével.

Az első előadást Hou Ruijuan asszony, a Kínai Nemzeti Könyvtár igazgatóhelyettese tartotta: Közösségeinket reprezentáló (fizikai és digitális) tartalmak gyűjtése címmel. Elmondta, hogy könyvtárukban található a világ összes ősi kínai nyelvű könyvének a 70%-a, és a közelmúltban indították el a China Memory Projektet, melynek révén több mint 5000 órányi audiovizuális felvételt archiváltak. Folyamatosan rögzítik és népszerűsítik a szellemi kulturális örökséghez kapcsolódó eseményeket.

Az Ausztrál Nemzeti Könyvtár igazgatója, dr. Marie-Louise Ayres, ismertette könyvtárának hosszú távú programját, melynek célja, hogy a legváltozatosabb közösségekkel, például a Fidzsiről származó ausztrál közösséggel együttműködve gyűjtsék össze a kulturális örökséget.

A gyűjtemények megőrzése és elérhetővé tétele címmel tartott ülésen Jordánia Nemzeti Könyvtárának képviselője, Nidal Ibrahim Mohammad Al-Ahmad az iraki és palesztin nemzeti könyvtárakkal való kölcsönös megállapodások révén beszerzett dokumentumállományról számolt be, valamint bemutatta a platformot, amit azért hoztak létre, hogy a jordán állampolgárok megoszthassák értékes dokumentumaikat és fotóikat egymással.

Az Örmény Nemzeti Könyvtár igazgatója, Anna Chulyan elmondta, hogy az 1512 és 1940 között megjelent összes örmény könyvet digitalizálták és szabadon hozzáférhetővé tették egy webfelületen. Ezenkívül egy új weboldalon olvasási nehézségekkel küzdő emberek számára kínálnak könyveket, így erősítve közösséghez tartozásukat. Azerbajdzsán, Palesztina, az Arab Emírségek, Vanuatu, Srí Lanka, Kuvait, Bhután és Üzbegisztán küldöttei szintén előadást tartottak a konferencián. A második napon a közösségeknek a nemzeti gyűjteményekhez való kötődéséről, illetve a közösségek aktivizálásáról volt szó.

A Jemeni Nemzeti Könyvtár igazgatója, Abdulaziz Mohsen Salem Bin Barek egy évtizedek óta zűrzavaros helyzetben élő ország gyűjteménymegőrzési kihívásait mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a gyűjteményeik iránti elkötelezettséget elsősorban a fiatalok körében igyekeznek erősíteni, hiszen ők fogják meghatározni az ország jövőjét.

Alicia Yeo, a Szingapúri Nemzeti Könyvtár igazgatója beszámolója szerint az elkötelezettség erősítése érdekében olyan projektet dolgoztak ki, mely arra ösztönzi az embereket, hogy emlékezzenek a múltra és saját történeteik megosztásával járuljanak hozzá a közös történelem írásához. A nemzeti könyvtári és levéltári gyűjtemény inspirálni kívánja az új műveket és ismereteket, és ennek érdekében digitális, kreatív és kutatási ösztöndíjakat is felajánlanak. Az online közösségek elérését is célul tűzték ki. Mélyítik a kapcsolatokat a közkönyvtárakkal is, annak érdekében, hogy a nemzeti könyvtár tapasztalatait integrálják működésükbe.

Készült a CDNLAO Newsletter 2024. februári számában megjelent beszámoló alapján: https://www.ndl.go.jp/en/cdnlao/newsletter/103/1031.html