Hír

A mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetés zajlott tegnap az ELTE ÁJK Kecskeméti utcai épületében. A meghívó szerint a résztvevők azt kívánták körüljárni, hogy „vajon érinti-e, és ha igen, akkor mennyire az életünket és a munkánkat a mesterséges intelligencia, azon belül is főleg a ChatGPT által megtestesített interfész”.

A beszélgetést Takács Dániel (ELTE ÁJK Kari könyvtár vezetője) folytatta Balázs Lászlóval (FSZEK, informatikus osztályvezető) és Mikulás Bencével (automatizálással és adattranszformációval foglalkozó IT szakember). A szintén meghívott Varjú Zoltán (NLP szakértő) sajnos nem tudott részt venni az eseményen.

Megkerülhetetlen kérdés, vajon miként lehet definiálni a mesterséges intelligenciát (MI), és a szakértők megerősítették, hogy egyelőre nincs konkrét definíció. A beszélgetős ChatGPT nem is biztos, hogy egyáltalán intelligensnek nevezhető – hiszen csak azt tudja reprodukálni, amit előzőleg megtanítottak neki, amit az óriási szövegkorpuszokból, amivel „megetették”, leszűr, kikövetkeztet. Ilyen értelemben tehát nem hasonlítható az emberi intelligenciához, mivel csak azt tudja visszaadni, amit beletápláltak – még ha ezt nagyon meggyőző módon teszi is. Takács Dániel hasonlata szerint a beszélgetős MI olyan, mint az ügyes fóka, amelyik dobálja a labdát, de fogalma sincs róla, mi értelme van ennek. ("És pont olyan cuki is.”)

Az MI oly módon viszont hasonlít az emberi agyra (és különbözik a régebbi programoktól), hogy neurális hálók alkotják. Ebből az is következik, hogy működését nem lehet lépésről lépésre nyomon követni, és szinte egyáltalán nem lehet ellenőrizni – vagyis működése nem átlátható. Azt sem árt tudni, hogy nemcsak egyszerűen hatalmas szövegmennyiséget táplálnak be a mesterséges intelligenciának nevezett alkalmazásokba, hanem ezen túl is rengeteg munka fekszik abban, hogy ezt a tudást beszélgetéssé alakítsák. Sok-sok ember foglalkozik azzal, hogy megszűrje a beadott információkat, és beszélgetni tanítsa a csevegő rendszereket.

A beszélgetés során számos kérdés merült fel, leghangsúlyosabbak a hitelességi, jogi és etikai vonatkozások voltak.

Azt minden, a ChatGPT-vel próbálkozó látta / látja, hogy minimum pontatlanságok vannak a gép adta válaszokban, de sok esetben óriási bakik is előfordulnak, például olyan hivatkozásokat kaphatunk, melyek nem léteznek. A könyvtárosok természetesen a hiteles információ és annak szolgáltatása iránt elkötelezettek, de a mesterséges intelligencia a dolgok jelen állása szerint ezt nem képes teljesíteni.

Hasonlóan az önvezető autók okozta balesetekhez, itt sem tisztázott a felelősség kérdése. A beszélgetős MI-nél sem lehet tudni, hogy ki (lesz) a felelős, ha valamilyen kár keletkezik az általa adott válaszok nyomán.

Vajon milyen munkaköröket veszélyeztet az egyre fejlettebb változatokban megjelenő MI? A legkézenfekvőbb válasz, hogy például a programozókét. Ám ezt a munkát is csak egy bizonyos szintig lehetséges MI-vel kiváltani, a magasabb szintű programozáshoz nem lehet alkalmazni a „gépet”, éppen azért, mert nem elég megbízható.

A beszélgető-programok oktatásban betöltött szerepe fontos kérdés., amely konkrétan a neves történelmi szereplők MI általi megszemélyesítése kapcsán merült fel. De ugyan honnan tudhatná az MI pontosan, hogy egy adott személy mit gondolt, mit miért tett valaha? És hogyan csípjük nyakon, ha hamis válaszokat ad? A beszélgetők közül volt, aki azt képviselte, hogy a kérdező felelőssége, milyen kérdéseket tesz fel az intelligens chatbotnak. (Hogy ez hogyan egyeztethető össze például az oktatási funkcióval, ahol a kérdező éppen a válaszból tanulná meg a hiteles történetet, az még nem világos.)

A hozzászólók egyike az oktatási struktúra teljes megváltozását várja a mesterséges intelligencia bevonásától. Ennek mindenképpen pozitívuma lenne, hogy a tanítás személyre szabhatóvá válik. Azzal kapcsolatban, hogy a faktografikus információk megtanításának nagyfokú mérséklése valóban a javunkat szolgálná-e, megoszlottak a vélemények. Az viszont már most kissé fenyegető kilátás, hogy a tanító intelligencia a tanítványról túl sokat fog megtudni, hiszen kérdéseiből még a gondolatait is megismeri majd.

A beadandó dolgozatok elkészítése során már most is használják a hallgatók a ChatGPT-t, – vajon hogyan lehet kiszűrni az idegen tollakkal ékeskedőket? A plágiumszűrők képesek lesznek-e jelezni a „vendégkorpuszokat”? És ki kell-e egyáltalán szűrni ezeket? Néhány évtizeddel ezelőtt nem lehetett számológépeket használni a matematika érettségin, ma már teljesen természetes, hogy ez megengedett. Ennek mintájára nem lesz-e lehetséges az MI legális használata a felsőoktatásban? Hiszen az oktatás lényege a kritikai gondolkodás megtanítása, az oktatási eszközök pedig változhatnak. Kicsit abszurdnak tűnik, de már valós probléma, hogy ha valaki mesterséges intelligencia segítségével ír meg egy tudományos tanulmányt, vajon az MI-t is fel kell-e venni a szerzők közé.

A könyvtári alkalmazhatóság terén a katalógusoknak az MI-vel történő integrálása kapcsán némi szkepticizmus volt érzékelhető. Egyelőre a könyvtárakban nincs erre felkészült könyvtárinformatikusi kapacitás, sőt, a könyvtárak sokszor még a régebbi alkalmazásokat sem használják. Viszonylag elérhető áron elő lehetne fizetni például olyan képfelismerő szolgáltatásokra, melyek segítségével feldolgozhatóak lennének a könyvtári képgyűjtemények. A katalógusaink is sok kívánnivalót hagynak maguk után, hiszen a rekordletöltés, rekordátvétel sem megoldott.

Mégis, mit tehetnek a könyvtárosok az MI megjelenése kapcsán? A legcélszerűbb, ha minél jobban megismerik, és feltérképezik, hogy mire alkalmas, és mire nem, az erről szerzett információkat pedig közvetíthetnék a használóknak. Ezzel jó brandot építhetnének maguknak, és a hitelesség őreiként jelenhetnének meg.

Sok egyéb téma is felmerült még az érdekes beszélgetés során, Chomsky véleményétől kezdve (miszerint az MI egy hihetetlen plagizáló platform) a mesterséges intelligencia által írt könyvekig. Izgalmas esemény volt. Elmenőben a vendégek még a folyósón is hevesen érveltek egy-egy téma kapcsán.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtárból két kapcsolódó könyvre hívjuk fel a figyelemet:

Tilesch György – Omar Hatamleh: Mesterség és intelligencia. Vegyük kezünkbe a sorsunkat az MI korában. Libri, 2021.

Abishur Prakash: Go.AI. A mesterséges intelligencia geopolitikája. Pallas Athéné Kvk., 2020.

FE.

Frissítés: az esményről készült felvétel már megnézhető a Youtube-on: https://youtu.be/bBia9bhc9co