Hír

Az Európai Unió (EU) közös európai adatterekkel kapcsolatos kezdeményezése része annak az európai digitális átállási folyamatnak, ami a Digitális Egységes Piac (Digital Single Market) stratégia része. A 2015-ben indult program célja az európai digitális gazdaság erősítése, a társadalmi fejlődés elősegítése a digitális akadályok megszüntetésével és a digitális lehetőségek kiaknázása által. Az EU régóta felismerte, hogy az adatok hatékony felhasználása számos lehetőséget hordoz magában a gazdasági növekedés, az innováció és a társadalmi fejlődés elősegítése terén.

Az új jelentés, amelyet 2024 januárjában publikáltak, friss információkat tartalmaz a közös európai adatterekkel kapcsolatos jogi keretrendszerről éppúgy, mint az épp csak elfogadott vagy újonnan bevezetett (kapcsolódó) EU-s jogszabályokról, a folyamatban lévő munkákról, a mérföldkövekről és az elért eredményekről. A jelentés összefoglalója tájékoztat arról is, hogy a közös európai adatterek fejlesztésére és kiépítésére a bizottság a 2024–2025-ös ciklusban is biztosít pályázati forrásokat. A jelentés friss képet ad az adatterekre vonatkozó EU-s jogi keretrendszerről. A korábbi jelentés publikálása óta ugyanis jelentős – mérföldkőnek tekinthető – változások mentek végbe, amelyek közül kiemelkedőnek tekinthető a közszféra adatkezelésére vonatkozó törvény (Data Governance Act) gyakorlati alkalmazásának indulása, az adattörvény (Data Act) elfogadása, valamint a nagy értékű adatkészletekre vonatkozó végrehajtási rendelet elfogadása. A dokumentum a fentieken túl bemutatja az adatterekkel kapcsolatos uniós támogatási intézkedések aktuális helyzetét, nevezetesen a szektor- és domainspecifikus kezdeményezéseket, az Adattér-támogatási Központ (Data Spaces Support Centre) és az intelligens nyílt forráskódú köztes szoftverek (simpl) alkalmazásának támogatását, a releváns Európai Digitális Infrastruktúra-konzorciumokat (EDICs) és az ezzel kapcsolatosan (folyamatban lévő) feladatokat. A jelentés szerint a jelenleg folyamatban lévő feladatok az európai sztenderdek és a tervezett jogszabályok nemzetközi működőképességének biztosításával kapcsolatosak. Végül a dokumentum minden egyes szektor- vagy domainspecifikus közös európai adatterület esetén bemutatja az elmúlt két évben elért eredményeket, továbbá a közelgő kulcsfontosságúnak tekinthető mérföldköveket.

A kulturális örökségvédelmi intézmények szempontjából leginkább a jelentés A kulturális örökségre vonatkozó közös európai adattér című (6.2-es) fejezete lehet releváns. A jelentés ezen részében úgy fogalmaz: „Az európai kulturális örökség közös adatterének létrehozása és fejlesztése az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése.” Amellett, hogy ezt a területet kiemeltnek nevezik a jelentésben, hangsúlyozott szempont az európai kulturális szektor digitális átállásának felgyorsítása, a digitális kulturális örökség létrehozása és annak újrafelhasználása is. Ez utóbbi alatt többnyire a digitális tartalmak tudományos, oktatási vagy kreatív célra történő felhasználásának megkönnyítését, elősegítését szokták érteni. A jelenlegi jellemző újrafelhasználás nem elégséges, dolgozni kell azon, hogy a szerzői jogok és egyéb tényezők kevésbé akadályozzák a digitalizált dokumentumok és adatok újrafelhasználását. A jelentés említi, hogy az elmúlt két évben komoly erőfeszítések folytak az adatok és adatszolgáltatások területén a magas minőségű és a használható digitális adatok mennyiségének növelésén. Továbbá munka folyt a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használatának tekintetében is. A koncepció az, hogy ezek az új technológiák – mint a gépi tanulás vagy az MI-alapú szoftverek – a jövőben hasznosak lehessenek az adatbázisokban tárolt dokumentumok adatainak (például a metaadatok) gazdagításában, továbbá jók lehetnek arra is, hogy javítsák a felhasználói élményt és új szolgáltatásokat nyújtsanak. De a 2024 és 2026 közötti időszakra vonatkozó célok közt szerepel a 3D és a kiterjesztett valóság (XR) technológiával készült tartalom kínálatának a közös adattérben történő bővítése is.