Hír

A nemzetközi szakirodalom szemlézése alapján válogatta: Szabó Piroska, a Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő rovatának szerkesztője.

(Az előfizetett folyóiratokban és adatbázisokban található cikkek csak az OSZK épületén belül érhetők el, de kérésre e-mailben elküldjük őket a [email protected] e-mail címről.)

Az összeállítás anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni a részadatbázis megjelölésével (most: K 2018/2).

A könyvtárépítészet 2017-es újdonságairól ad képekkel illusztrált összefoglalót az American Libraries hasábjain megjelent, 2017 Library Design Showcase: new and renovated libraries című cikk. Az új és felújított amerikai könyvtárépületek seregszemléje a következő kategóriákban mutatja be a leginnovatívabb és legszebb példákat: „hűha-faktor”, „újjáéledt Carnegie-könyvtárak”, „felsőoktatás”, „legszebb éjszakai látkép”, „nagy, nyílt terek”, „fiatal elmék fejlesztése”, „lélegzetelállító felújítások”, „újragondolt terek”. A különböző projektek rövid leírását az építész(iroda) nevére, a könyvtár alapterületére és a projekt költségvetésére vonatkozó adatok egészítik ki.

A felsőoktatási könyvtárakban már évtizedes trend a könyvtárak átalakulása tanulóközpontokká, tanulást támogató terekké. Franciaországban a Lille-i Egyetem Központi Könyvtárának 2016-ra befejeződött átépítéséről és paradigmaváltásáról ad számot a The LILLIAD Innovation Learning Centre című cikk. A megújult épületben a könyvtár mellett helyet kapott egy, az egyetemen zajló kutatásokat interaktív módon bemutató kiállítótér, illetve egy rendezvényterem is. A könyvtár 80 000 kötetet befogadó szabadpolcos olvasótermekkel, közösségi térrel, kávézóval és 49 kiscsoportos tanulóteremmel rendelkezik, emellett otthont ad egy Y-generációra szabott, 3D-s nyomtatókkal, 360 fokos kamerákkal felszerelt, tanulásra és oktatásra egyaránt alkalmas teremnek is.

Német nyelvterületről példaként szolgálhat a Kasseli Egyetem Könyvtárának felújítása: a Herausforderungen einer Modernisierung im laufenden Betrieb: die Campusbibliothek der Universität Kassel című cikk a több fázisúra tervezett munka első szakaszáról számol be. Érdekesség, hogy a tűzveszélyesnek ítélt, 1980-as években épült könyvtár felújítása mindvégig nyitva tartás mellett valósul meg. A modernizációt a teljes önkiszolgálás és a többféle tanulási lehetőség megteremtése szolgálja.

A Bambergi Egyetem nyelv- és irodalomtudományi könyvtára a közelmúltban egy új, 0–24 órás nyitva tartású tanulóteret is magában foglaló épületszárnnyal bővült (Ein Lernraum24 für die Universität Bamberg: zweiter Bauabschnitt der Teilbibliothek Sprach- und Literaturwissenschaften fertiggestellt). Ezt a külön bejáratú teret, melyhez egy társalgó is tartozik, a hallgatók a diákigazolványuk segítségével tudják használni a nap 24 órájában.

A tanulóterek tendenciája a közkönyvtárakat sem kerülte el: a Das neue Lern- und Informationszentrum (LIZ) der Landesbibliothek Oldenburg: Umbau und Neukonzeption des Benutzungsbereichs einer Magazinbibliothek című cikkből megtudhatjuk, hogy Oldenburgban 2017 nyarán nyitotta meg kapuit az új tanulási és információs központ a tartományi könyvtár épületében. Az átépítés után három szinten kialakított, multifunkciós tér a kölcsönzést kivéve minden könyvtári szolgáltatásnak helyet ad. Az alaprajzokkal illusztrált cikk egyúttal arra is példaként szolgál, hogyan alakítható ki egy összefüggő olvasói tér a korábbi olvasótermek és raktárak helyén, különös tekintettel az akadálymentesítés szempontjára is.

A Bibliotheken als offene Lernräume in der Kommune: Karlsruher Lernraumtag – eine gemeinsame Veranstaltung von vier Bibliotheken című cikk egy tanulóterekről rendezett műhelynap tapasztalatait osztja meg. 2017 októberében négy karlsruhei könyvtár (a városi könyvtár, a badeni tartományi könyvtár, a pedagógiai főiskola könyvtára és a KIT-Bibliothek) rendezésében valósult meg a tanulóterek napja, melyen többféle könyvtártípus szemszögéből kerültek terítékre a digitális és fizikai tanulóterek, a jelenkori jó gyakorlatok és a jövőbeli fejlesztési lehetőségek.

A könyvtárakban a használói igényeknek megfelelően a tanulóterekkel párhuzamosan megjelenhetnek az alkotóterek (makerspaces) is. A Wissen kommt von Machen: Zukunftsgestaltung in wissenschaftlichen Bibliotheken im Zeitalter der Digitalisierung című cikk a Drezdai Állami és Egyetemi Könyvtárban (SLUB Dresden) kialakított makerspace kihívásairól és sikereiről számol be részletesen. Az alkotótér a következő eszközökkel van felszerelve: kéziszerszámok, műanyagfeldolgozó-eszközök, 4 tengelyes vágógép, 3D-s nyomtató, lézervágó, elektronikus műszerek. Az eszközök használatát oktatóvideók és helyszíni szemináriumok segítségével lehet elsajátítani, a kurzusok sikeres elvégzése után a résztvevők jogosítványt kapnak az adott géppel való önálló munkavégzéshez. A SLUB Dresden alkotóterének csapata szoros együttműködést ápol a Drezdai Műszaki Egyetemmel, illetve a helyi Maker közösséggel. Az alkotótér sikeréről a számok is árulkodnak: mg 2015-ben közel 300 használójuk volt, 2017-re ez a szám 827-re emelkedett.

Az alkotóterek kínai térhódítását összegzi a Makerspace activities in China című cikk. Az első makerspace-ek 2010-ben jelentek meg a kínai egyetemi könyvtárakban, a cikk írásának időpontjában pedig 53 egyetemi könyvtári alkotóteret tartanak számon, melyek közül 21 rendelkezik önálló honlappal. Az alkotótereket három fő csoportba oszthatjuk: az elsőben az ötletelés, a brainstorming a hangsúlyos, és ezt követi a programozás, modellezés, 3D-s nyomtatás folyamata; a másodikban az innovációé, a termékek előállításának tevékenységéé a főszerep; végül a harmadik típus üzleti inkubátorként a vállalkozást támogatja. A cikk kitér a személyzet, a finanszírozás, az együttműködések és az online jelenlét kérdésére is, arra a következtetésre jutva, hogy a jövőben mindenképpen érdemes ezen új könyvtári szolgáltatástípus fejlesztésébe fektetni.

A szakirodalomban kiemelt témakör volt 2018-ban a robotok könyvtári alkalmazásának kérdése. Roland Früh két cikkben is beszámolt a svájci Sitterwerk Művészeti Könyvtárban alkalmazott RFID-alapú technológiáról (Roboter in Bibliotheken und die flexible Ordnung von Sammlungen; Das Prinzip der permanenten Inventur: die Kunstbibliothek Sitterwerk und ihre dynamische Ordnung mittels RFID). A közel 20 000 kötetes állományú könyvtárban bevezetett eljárás – minden könyv felszerelése RFID-címkékkel és az állványok előtti síneken vízszintesen és függőlegesen mozgó, a polcokat rendszeresen pásztázó, RFID-olvasófejjel ellátott robot működtetése – lehetővé teszi, hogy a dokumentumok anélkül is visszakereshetőek legyenek, hogy fix helyük lenne a polcokon. A használókat arra bátorítják, hogy saját asszociációikat követve helyezzék el a könyveket – az így létrejövő, spontán böngészést támogató dinamikus rend az „örök leltárnak” köszönhetően a könyvtár online katalógusában is naprakészen leképeződik.

A BuB: Forum Bibliothek und Information 2018/2–3. száma a robotika és a könyvtárak kapcsolatát állítja a középpontba. A Service ohne Menschen: Heilsbringer oder Heimsuchung: über das widersprüchliche Verhältnis von Mensch und Maschine című cikk ember és gép viszonyával foglalkozik, a mesterséges intelligencia előretörésének és a humán munkaerő háttérbe szorulásának tendenciáját feszegetve. Olyan példákat ismerhetünk meg belőle, mint az Ocado nevű brit online szupermarket hampshire-i raktára, amelyben 1000 robot teljesíti a kéréseket egy több futballpálya méretű területen, vagy a japán Henn-Na Hotel emberi személyzet nélkül, 140 robottal működő szállodája. A digitális asszisztensek és chatbotok elterjedése után a robotok már az ápolásban és a gondozásban is megjelentek. Kérdés, hogy képesek vagyunk-e a jelenlegi munkafolyamatokat úgy átstrukturálni, hogy ahelyett, hogy „elvennék a munkánkat”, a gépek az emberek hasznos segítőivé váljanak.

Az Automation von Logistik und Service in Bibliotheken – Eine Standortbestimmung című cikk a raktározás és a logisztika terén tekinti át az automatizáció és a robotizáció lehetőségeit. Itt az emberi fizikai munka kiváltása mellett kiemelt szempont a rendelkezésre álló tér minél optimálisabb kihasználása is. Az úgynevezett Automated Storage and Retrieval System (ASRS) technológiája az iparból került át a könyvtárakba, segítségével az egyedi RFID azonosítóval ellátott könyvek szorosan telepakolt ládákban tömör raktárakba kerülnek elhelyezésre – erre példa többek között a svájci Büronban található Kooperatív Tároló Raktár. A könyvtári visszaosztást is segíthetik robotok: ilyen a berlini Humboldt Egyetemen immár 15 éve „szolgálatban lévő” két robot munkatárs, „Hase” és „Igel”, melyek nevüket a Grimm-mesékből ismert, versenyt futó nyúlról és sünről kapták. Végezetül megismerkedhetünk egy kisebb könyvtáraknak ajánlott megoldással, egy beépített RFID-olvasókkal felszerelt automata könyvvissszavételi rendszerrel, ahol a könyveket a felhasználónak csak fel kell tennie az erre kijelölt polcra, amely automatikusan beolvassa az RFID-címkéket.

A Wie die Automatisierung in den Bibliotheken Singapurs die Effizienz und die Servicequalität verbessert : National Library Board setzt auf AutoSorter-Maschine und automatisierte Reservierungsfächer című cikk röviden ismerteti a Szingapúr több könyvtárában bevezetett újításokat, azaz az AutoSorter nevű könyvtári visszaosztó rendszert és a félretételi szekrényeket. Az előbbit a használók üvegfal mögül csodálhatják működés közben: a 150 000 dollárba (122 000 euróba) kerülő, napi 18 000 könyv szétválogatására képes, futószalagokból és ládákból álló automatizált rendszer pontos lelőhely szerint csoportosítja a könyveket – hogy azok aztán némi humán közreműködéssel gyorsan visszakerülhessenek a polcokra. Az 50 000 – 85 000 dollárból (40 000 – 69 000 euróból) kiépíthető félretételi szekrények rendszere pedig lehetővé teszi, hogy egy e-mailes értesítést követően a használók a könyvtár nyitva tartási idején kívül is fel tudják venni az általuk kikért és félretetetett dokumentumokat.

A humanoid robotokkal való könyvtári kísérletezésről számol be az Ein Jahr mit NAO: ein humanoider Roboter in der Stadtbibliothek Köln című cikk. A Kölni Városi Könyvtárban 2016-ban munkába állított 58 cm magas robot, NAO képes a beszédfelismerésre német és angol nyelven, a Wikipédia alapján válaszol a kérdésekre, megmondja a pontos időt, tájékoztat az időjárásról, emellett tud kézen fogva sétálni, kergetni egy labdát, illetve tai chi mozdulatokkal szórakoztatni a közönséget.

A Die Welt spielt Roboter: vielfältige Einsatzgebiete – auch in Bibliotheken: gute Erfahrungen mit NAO und Pepper in Wildau című cikk a Wildai Egyetemi Könyvtár kísérletezését mutatja be a már említett NAO mellett a Pepper nevű humanoid robottal. Az egyetem robotikai laborja mellett együttműködnek a Wildau Városi Könyvtárral is, hogy megtalálják a robotok megfelelő könyvtári alkalmazásait. A szenzorokkal felszerelt robotok képesek önállóan tájékozódni, útbaigazítást adni a használóknak, vagy éppen segíteni nekik a nyomtató használatában. A cél az, hogy a robot kollégából teljes értékű könyvtári asszisztens váljon, aki 0–24 óráig szolgálatban van, akkor is, amikor emberi személyzet nem tartózkodik a könyvtárban.

A könyvtárakban bevezetett technológiai újításokról ad gyors áttekintést a 10 tech trends: tech leaders recommend the tools and resources your library can adopt now and in the near future című cikk. A technológia világából merített, könyvtárakban megvalósítható ötletek a következők: 1. Vigyük használóinkat 360 fokos kamera segítségével virtuális túrára a könyvtárban! 2. Készítsünk Google Cardboard eszközt a virtuálisvalóság-applikációk megfizethető élvezetéhez! 3. Maradva a virtuális valóságnál, vigyük a használókat virtuális túrákra a Google Expeditions alkalmazás segítségével! 4. Használjunk gamifikációs alkalmazásokat (pl. Kahoot, Socrative, Quizlet, Quizalize) az oktatás és használóképzés során! 5. Tanuljunk és tanítsunk kódolni a Code School online platform segítségével! 6. Készítsünk áramkörökből világító képeslapokat a műszaki érdeklődésű diákokkal! 7. Tanítsuk meg a használókat a privát böngészés és a VPN-ek használatának rejtelmeire! 8. Generáljunk erős jelszavakat kockadobással! 9. Észszerűsítsünk a munkafolyamatainkat adatközpontú fejlesztésekkel! 10. Programozzunk saját könyvtári alkalmazásokat!

Az Overcoming disintermediation: a call for librarians to learn to use web service APIs című cikk is hasonlóra buzdít. Szerzője amellett érvel, hogy a felsőoktatási könyvtárosoknak szükségük van az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) használatának elsajátítására, ha relevánsak kívánnak maradni az információs ellátási láncban. Az információ digitálissá válásával új kihívások jelentkeznek a kutatásban: már nem az információ elérése okoz gondot, hanem az információs túlterhelés, ezért nagy jelentősége lehet a professzionális információkeresésnek. Ennek eszközei többek között az olyan API‑k, amelyek segítségével Python, PHP vagy Ruby programnyelveken komplex információkat lehet lekérdezni a weben keresztül különböző adatbázisok (pl. a Wikipédia) szervereiről.

Más szemszögből közelíti meg az alkalmazások kérdését az Apps for academic success: developing digital literacy and awareness to increase usage című cikk. A kanadai McGill Egyetem Könyvtárában azt vizsgálták, hogyan lehetne népszerűsíteni a könyvtár által előfizetett, az e-forrásokhoz kapcsolódó két alkalmazást, a PressReadert és a BrowZine-t. Többféle módszert is kipróbáltak (e-hírlevelek, online útmutatók, helyszíni demonstrációk) az oktatók, a hallgatók, a kommunikációs munkatársak és a könyvtárosok célközönségére szabva. Az eredmények szerint az alkalmazások használata a bevezetésük utáni gyors emelkedést követően hullámzást mutatott; továbbá kiderült, hogy az e-hírlevéllel és a helyszíni workshopokkkal elsősorban az oktatókat sikerült elérni. A könyvtár munkatársai ezért a jövőben moduláris online oktatóanyagokkal szeretnék felkelteni a diákok érdeklődését.

A virtuális és a kiterjesztett valóság témája került a fókuszba a Computers in libraries 2018/1. számában. A Virtual and augmented reality as library services című cikk szerzői a virtuális és a kiterjesztett valóság meghatározása után bemutatják a McGill Egyetem Könyvtárában a Microsoft HoloLensszel és a VIVE-val szerzett tapasztalataikat. Mindkét eszközt csak a könyvtár területén lehet használni; a LibCal rendszer segítségével a használók online foglalhatnak időpontot, kérésre a könyvtárosok beállítják a kiválasztott virtuális élményt is. Az új szolgáltatás népszerűsítésére a leghatékonyabbnak a nyilvános bemutatók bizonyultak, mindemellett az egyszeri kipróbálás volt a jellemző, az eszközök használata nem épült be a kutatási és oktatási folyamatba.

A Using augmented reality to enhance outreach, instruction, and library exhibits című cikk azt járja körül, hogyan lehet a kiterjesztett valóság technológiáját kiaknázni a könyvtári marketing, a kiállításrendezés vagy a használóképzés terén. A szerző összehasonlítja a szóba jöhető öt legfontosabb mobilalkalmazást (Blippar, Layar, Aurasma, Clio, Historypin), de első kézből a Blipparral szerzett pozitív tapasztalatokról számol be, melynek segítségével, ha a „markerként” beállított objektumra irányítjuk a mobil eszközünket, számos további információhoz juthatunk, és a valós tárgyhoz kapcsolódó linkeket, képeket, videókat, hanganyagokat tekinthetünk meg.

A virtuális valóság könyvtári alkalmazásának egyik lehetséges útját mutatja be a Virtual serendipity: preserving embodied browsing activity in the 21st century research library című cikk. Az Oklahomai Egyetem Könyvtárában 2016 őszére 8 VR-munkaállomást létesítettek, ahol a különböző tudományterületekhez kapcsolódó 3D-s anyagokat lehet létrehozni, manipulálni vagy megtekinteni. A térbeli modellek (makettek, vegyületek, anatómiai modellek stb.) esetében már most is hasznosnak bizonyuló technológia a könyvtár szempontjából a virtuális 3D-s repozitórium megalkotásával kecsegtet, ahol a fizikai böngészés élményének reprodukálása olyan szerencsés találatokat hozhat (serendipity), ami új szintre emelheti a digitális információkeresést egy olyan korban, amikor a fizikai gyűjtemények egyre kisebb helyet foglalnak el a könyvtárakban.

Az e-könyvek virtuális polcra helyezésének gyakorlatát mutatja be egy német nyelvű tanulmány (Einführung eines Virtual Bookshelf für die HSG-Lehrbuchsammlung – ein Praxisbericht), virtuálisvalóság-eszközök helyett egy egyszerű érintőképernyős kijelzőt használva. A St. Galleni Egyetemi Könyvtár tankönyvgyűjteménye számos e-könyvet tartalmaz; ezek használatának elősegítésére, illetve az állományban való böngészés élményének visszaadására vezették be 2017-ben a könyvtár olvasótermében a virtuális könyvespolc szolgáltatását. A tankönyvgyűjtemény polcai mellé helyezett érintőképernyőn témakör vagy kulcsszó szerint lehet keresni az e- és a print könyvek kollekciójában, a szolgáltatás fő vonzereje a könyvek borítójának virtuális polcon való megjelenítése. Mivel össze van kötve a katalógusokkal és az adatbázisokkal, a rendszer a nyomtatott könyvek esetén megadja a példány lelőhelyét és elérhetőségét, az e-könyvek esetén pedig linket biztosít a letöltéshez.

Végezetül még egy technológiával kapcsolatos cikk emelhető ki 2018 első felének szakirodalmából. A Technology column: is there a drone in your library’s future? című cikk a drónok könyvtári alkalmazásához kíván kedvet csinálni. Elsősorban az ismeretterjesztő, természettudományos és műszaki gyermek- és ifjúsági programokhoz vethetjük be ezeket a szerkezeteket, de több példát találunk az egyetemi könyvtárakban kölcsönözhető drónokra is. A cikk kitér a kérdés biztonsági és jogi hátterére is, és arra buzdítja a könyvtárosokat, gondosan tervezzék meg drónokkal kapcsolatos szolgáltatásaikat a célközönség igényeire szabva: a lehetőségek tárháza a drónépítéstől a 3D-s nyomtatáson át a hatályos repülésbiztonsági előírásokról szóló előadásokig és a drónok köré épülő táborok szervezéséig terjed.