Hír

A Könyvtári Intézet Könyvtári Minőségfejlesztési Osztálya azzal a kettős célkitűzéssel szervezte meg a január 28-ai Győztesek konferenciáját, hogy lehetőséget adjon a Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőségi Díj pályázatok 2020-as díjazottjainak a bemutatkozásra, és hogy az elhangzott előadások ösztönzést nyújtsanak a hallgatóságnak a minőségmenedzsment bevezetésére, vagy akár a cím és a díj megpályázására.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a rendezvényen inspirációban nem volt hiány. És ami az inspiráción túl közös volt minden előadásban: az a lelkesedés, a motiváltság, a kreativitás és a minőség iránti elköteleződés.

Dr. Kovács Béla Lóránt, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár vezetője azt a gondolatot hangsúlyozta, hogy a könyvtárak társadalmi hasznosulása forintosítva is kimutatható. Ezt az állítását a könyvtárak legalapvetőbb szolgáltatásán, a könyvkölcsönzésen keresztül bizonyította. Számítási gyakorlata az Egyesült Államokban már régóta használt módszert követi: az adott évben megvásárolt dokumentumok átlagárának 80%-át megszorozzák az éves kölcsönzések számával. Ha az átlagár 80%-át 2000 forintban határozzák meg, és éves szinten 400 ezer könyvkölcsönzés van, akkor ez azt jelenti, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott könyvtár csak ennek az egy szolgáltatásnak köszönhetően 800 millió forint hasznot hozott a társadalomnak, azaz négyszeresen térült meg a város befektetése (1 befektetett forint 4 forint megtérülést jelentett). A bemutatott költséghatékonysági számítás és minden más adat is a döntések alátámasztását szolgálják, amellyel a fenntartó felé is hatékonyan lehet igazolni a közvagyonból finanszírozott könyvtár hasznosságát. A döntéstámogatásnak ez az adatokra alapozott módja jelenthet segítséget akkor is, ha mérlegelni kell, hogy például egy adott fiókkönyvtár képes-e kitermelni a hasznosulását. Hiszen minél kisebb egy könyvtár, annál nagyobb a fajlagos költsége, így előfordulhat, hogy egy terület könyvtári ellátását valamilyen innovatív megoldással lehet rentábilissá tenni.

Az előadáshoz kapcsolódó gondolatok az online üzenőfalról:

A könyvtárak társadalmi hasznosságának itt bemutatott számítási módja sok résztvevőt ösztönzött írásra. Többen megjegyezték, hogy szívesen hallgattak volna még további példákat is az igazgató úrtól, illetve azt is felvetette valaki, hogy cikket is szívesen olvasna a témában.

 „Ha magunk sem hiszünk a munkánk értékteremtő erejében, aligha tudunk megfelelő partnerkapcsolatokat kialakítani, és a fenntartót is nehéz lesz meggyőznünk a könyvtár fontosságáról.” – írta a konferencia egyik résztvevője.

Berta Gyuláné, a mórahalmiTóth Menyhért Városi Könyvtár igazgatója arra mutatott példát, hogy hogyan lehet a minőségmenedzsmentet egy mindössze 5 fős (ebből 3 fő szakalkalmazott) könyvtárban alkalmazni. Az igazgatónő elmondta, hogy félve kezdtek bele a minőségirányítási munkába, hiszen azt tapasztalták, hogy többnyire a nagyobb könyvtárak pályáznak a címre. A munka közben azonban rájöttek, hogy tulajdonképpen már eddig is a PDCA-elv alapján végezték munkájukat, még ha nem is tudatosan. Nagyon fontos az igények folyamatos figyelése, vagy akár felkeltése. Az igények megfigyelése alapján változtattak egyes állományrészek elhelyezésén. Például az idősek által fokozottabban használt állományrészt egy könnyebben elérhető helyre tették, míg a kisgyermekes anyukák számára a szépirodalomi rész szintén kedvezőbb helyre került. Ezekkel a használat megfigyelésén alapuló változtatásokkal a beiratkozások és a kölcsönzések számának növekedését érték el.

Az önkormányzattal való aktív kapcsolattartás lehetővé teszi az információk begyűjtését, amely lehetőséget nyújt ki nem elégített igények felismerésére. Ilyen igényt találtak a gyerekek nyári elhelyezésével, táboroztatásával kapcsolatban. A kezdetben pályázati forrásból, iskolák együttműködésével megvalósított, majd önköltséges nyári táborok nagy sikert arattak mind a gyerekek, mind a szülők körében, és nem utolsósorban növelték a könyvtári felhasználók számát. A város életének változása, a demográfiai adatok figyelemmel kísérése, a szóbeli interjúk és a használat megfigyelése a legfőbb eszközük a proaktivitásra. Ezek ösztönözték a Biztos Kezdet Napsugár Gyerekházban letéti állomány elhelyezését, és a mesefoglalkozásokon túl a szülők számára könyvtárismertetők tartását, melyek segítségével elérték a szülőkben élő elavult könyvtárkép megváltozását. Korábban ugyanis elképzelhetetlen volt számukra, hogy olyan kicsi gyerekekkel, akik még nem tudnak csöndben maradni könyvtárba járjanak.

Berta Gyuláné azzal a tanáccsal zárta előadását, hogy a szolgáltatásokat kérés nélkül is fel kell ajánlani, és a minőségmenedzsment abban jelent segítséget, hogy az eddig is végzett tevékenységeket tudatosabban, rendszeresen és következetesen lássák el.

Az előadáshoz kapcsolódó gondolatok az online üzenőfalról:

„Igazán inspiráló volt Berta Gyuláné előadása, ami jól mutatja, hogy egy kisvárosi könyvtárnak is jócskán van lehetősége a fejlődésre, és meghatározó szerepet tud betölteni, illetve kivívni magának a település kulturális életében.”

„Nagyon meggyőzőek voltak az előadások, érződik, hogy hatalmas munka és elhivatottság van mögötte, és Mórahalom példája bizonyítja, hogy nem kell sokan lennünk ahhoz, hogy nagyok legyünk.” – üzenték a Gödöllői Városi Könyvtár munkatársai, akik maguk is címet nyertek idén.

Szépvölgyi Katalin, az Óbudai Platán Könyvtár igazgatóhelyettese az intézmény fiókkönyvtáraként működő Ezüsthegyi Könyvtár zöldkönyvtári mindennapjait mutatta be a minőségmenedzsment tükrében. A könyvtár zöldkönyvtári törekvései olyan kedvező adottságok mellett tudtak kibontakozni, mint a vezetők és az önkormányzat elköteleződése, a kedvező elhelyezkedés, az energiatakarékos épület és a zöld szemléletre fogékony munkatársak. A zöld szemlélet nemcsak szolgáltatásaikat hatja át, de átformálta teljes tevékenységi rendszerüket és partneri kapcsolataikat is. Ennek köszönhetően valósulhatott meg a gyerek és felnőtt ökosarok, a szabadtéri olvasóterem gyerekeknek szóló kültéri állományrésszel, a biciklitároló, a szelektív hulladékgyűjtés, a szállításokhoz használt elektromos autó beszerzése és a hozzá tartozó töltőpont kiépítése, valamint a papíralapú adminisztráció minimálisra csökkentése és a nem dohányzó intézménnyé válás.

Rendezvényeiket szintén átszövi az ökoszemlélet: ökoklub, zöld tematikájú kreatív foglalkozások, ökojátszóház, kerti táborok, mozgókönyvtári foglalkozások valósulnak meg. Speciális zöldkönyvtári szolgáltatás a herbateázó, amely nyáron limonádézóvá alakul, fűszer- és minta tankert, amelyek gondozásába a közösséget is bevonják. Itt található az országban egyedülálló magkönyvtár is, amelyet a tájfajta növények megőrzése, a kertészkedési kedv felkeltése és közösségépítés céljából hoztak létre. Terveik szerint a későbbiekben növényadoptáló pontként is szeretnének működni. Az Óbuda-szerte megtalálható, okospaddal ellátott könyvmegállók szintén fontos részei a szolgáltatáspalettának. Speciális szolgáltatásuk még az olvasószemüveg-kölcsönzés, a cserepelenka szolgáltatás és a vászonszatyrok biztosítása. Állatbarát intézményként a kutyákat is beengedik a könyvtár felnőttrészlegébe, vizet is előkészítenek számukra.

De hogyan segített e törekvések kiteljesedésében a minőségmenedzsment? A fenntartó és a vezetőség támogatását bírva elköteleződésük előbb megjelent a könyvtár küldetésében, majd munkaterveiben és projektjeiben. Átformálta az intézmény erőforrásgazdálkodását, partneri kapcsolatrendszerét, hangsúlyosabbá vált számukra a társadalmi felelősségvállalás. Szükségessé vált a munkatársak érzékenyítése, kompetenciafejlesztése, rendszeressé váltak az ötletbörzék, a zöld témájú konferenciák látogatása. Megváltozott a szolgáltatásfejlesztés iránya, amelyet igényfelmérésekkel és használói elégedettségmérésekkel támogattak. De a könyvtárosok élete is megváltozott, és nem csak a munkavégzésben, az otthoni életükbe is beszivárgott ez a szemléletmód.

Rakonczás Szilviától, a Békés Megyei Könyvtár igazgatójától hallhattuk az utolsó előadást, aki az idei Könyvtári Minőségi Díjat nyert könyvtár vezetőjeként két innovációjukat, a Digilabort és a BékésWikit mutatta be. Pályázatukat a múlt-jövő gondolat fonalára fűzték fel, ez alapján választották ki a pályázatban bemutatott két fejlesztésüket. A múltat a BékésWiki jelképezi, a jövőt a Digilabor.

A Digilabor, azaz a közösségi alkotóműhely elindítása előtt részletes kockázatelemzésnek vetették alá a projektet, és megvizsgálták azt is, hogy hogyan lehet fenntarthatóan üzemeltetni ezt az alapvetően drága beruházást. A fenntarthatóságot a Digi-lépcső (elektronikus elérési lehetőségekkel kialakított fiatalos megjelenésű lépcsős tér) és a Digikomp (szabadtéri mobil e-pavilon) szolgáltatások, a szponzoráció, az újrahasznosítás, a széles körű népszerűsítés, együttműködések, bekapcsolódás a könyvtárosok továbbképzésébe, a munkatársak folyamatos tanulása és motivációja biztosítja.

A BékésWiki egy online helyismereti enciklopédia, amely folyamatosan a közösség bevonásával épül. A projekt társadalmi hasznosulása igen jelentős. Támogatja az oktatást, a lakosság helyi kötődését, bekapcsolható a turizmus fejlesztésébe, biztosítja a kollektív tudás hosszú távú megőrzését, így a települések vezetői felismerik az online szolgáltatásokban rejlő lehetőséget. Az önkéntes szócikkírók számára tanfolyamot indítottak, valamint módszertani segédletet készítettek. A BékésWikire számos szolgáltatást építettek, blogok, vetélkedők, tanfolyamok, online helyismereti séták kapcsolódnak hozzá. Ezek a szolgáltatások egymást is népszerűsítik, erősítik. A díjjal járó pénzjutalmat szolgáltatásaik további fejlesztésére fogják felhasználni – tudhattuk meg az igazgató asszonytól, aki azt is elmondta, hogy a helyszíni látogatást végző minőségügyi szakértők új szemléletet hoztak, előrevivő volt a velük való találkozás.

A rendezvényhez kapcsolódó gondolatok az online üzenőfalról:

„Rengeteg új ötletet feljegyeztem, és számos sajátot is inspirált a konferencia – már alig várom, hogy megosszam a kollégáimmal!”

„Nagyon jók voltak az előadók, érdekesek a témák, az előadások. Sok továbbgondolásra méltó ötletet, gyakorlatot hallhattam. Köszönöm a szervezőknek is a lehetőséget! Remek volt!”

Az idő szűkössége miatt csupán négy könyvtár tevékenységét ismerhettük meg, ugyanakkor mindegyik nyertes könyvtárnak megvan a maga erőssége, ezek bemutatása további jó példákkal szolgálhatott volna. Reméljük, hogy a későbbiekben erre még lesz lehetőség, de addig is figyelmükbe ajánljuk a nyertes könyvtárak pályázati anyagait.

A konferencia online üzenőfalára érkezett további tartalmas hozzászólások itt olvashatók:

Az előadások prezentációi alább találhatók: