A székelyudvarhelyi könyvtár “FussNeki” adománygyűjtő projektjének célja idén a kárpátaljai magyar könyvtárak könyvvel történő támogatása. A FussNEKI szabályzata értelmében a pályázatot a Bibliofil Alapítvány bonyolítja le oly módon, hogy a pénzadományokból a Kárpátaljai Magyar Könyvtárak Egyesületének kívánsága szerinti könyveket vásárolja meg. A könyvek Kárpátaljára történő kijuttatását a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár vállalta. Az adományozók az esemény előtt vagy annak napján fix vagy kilométerenkénti felajánlásokat tehetnek a nagykövetekre. Az adománygyűjtési időszak október 9-ig tart.
Válaszképpen a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete sorozatot indított Facebook oldalán, melyben bemutatkoznak a kárpátaljai magyar könyvtárak.
A debreceni ukrán nemzetiségi önkormányzat könyvadományaival ukrán részleg jött létre a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. Szeptember 28-án délelőtt a köteteket Netreba Vitalij, a nemzetiségi önkormányzat elnöke adta át a könyvtár igazgatójának, Kovács Béla Lórántnak. Kovács Béla Lóránt a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a háború miatt megnőtt a Debrecenben élő ukrán anyanyelvű emberek száma, nekik biztosít a könyvtár szolgáltatást a törvényi kötelezettségének megfelelően, sőt az adományoknak köszönhetően ennél többet is tudnak nyújtani. Az igazgató hozzátette, hogy az állománygyarapítási keretből eddig is szereztek be ukrán nyelvű könyveket, de a jövő évi keretből a háború miatt több pénzt különítenek el erre a célra. A beszerzések érdekében kapcsolatba lépnek az Országos Széchényi Könyvtárral is.
2022. május 11-én a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Új utak a COVID 19 idején és azt követően. Szakmai kompetenciáink átalakulása címmel nemzetközi konferenciát szervezett, amelynek az OSZK adott helyszínt. A konferencián Élet a háború árnyékában. Könyvtári mindennapok háborús időben címmel előadást tartott Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója.
Április 11-én 1500 ukrán menekült család gyermeke kaphatott ajándékba anyanyelvű mesekönyvet: a Ribizli a világ végén című népmese-válogatást. A Móra Könyvkiadó, a Nova Hvylja Egyesület és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával és az Alföldi Nyomda kivitelezésében a napokban készült el a magyar népmeséken alapuló, ukrán nyelvű gyermekkönyv. A Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete a múlt évben indította útjára Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge öt meséjét jelentették meg ukrán nyelven Ribizli a világ végén címmel. A könyv kiadását az Erzsébetvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, Békéscsaba Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve díját. A mesék különlegessége, hogy hősei cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának. A mostani népmese-válogatás az első ukrán nyelvű kiadáshoz képest bővített tartalommal és gazdag képanyaggal jelenik meg.
Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország három regionális könyvtárán, a győri, a kecskeméti és a debreceni intézményen keresztül juttatja el az ország könyvtáraiba ezt a mesekönyvet. Budapesten is marad 50 példány, így a könyv az összes fővárosi fiókkönyvtárban elérhető lesz.
A Könyvtári Intézet igazgatójának és a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (KMKE) elnökének levélváltása nyomán Kárpátalja szinte minden magyarlakta települési könyvtárába eljuthat a mesekönyv, így a Kárpátaljára menekült ukrán családok gyermekei is megismerkedhetnek a kötet tartalmával.
Az EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations – Könyvtári, Információs és Dokumentációs Egyesületek Európai Irodája) honlapja és a CENL (Conference of European National Librarians - Európai Nemzeti Könyvtárak Konferenciája) honlapja is beszámolt arról, hogy az Országos Széchényi Könyvtár aktívan részt vesz a háború utáni humanitárius katasztrófa okozta nehézségek enyhítésében.
A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Innovatív szolgáltatási modellek, kreativitás és inspiráció címmel szervezett műhelynapot 2022. április 20-án a zöldkönyvtári gyakorlatokról és arról, mit tehet a könyvtár menekültek – így az Ukrajnából menekülők – boldogulásáért, beilleszkedéséért (beszámoló).
Az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja megvizsgálta, hogyan változik a magyar online sajtóban az orosz–ukrán háborúról szóló cikkek szókészlete február 21-e óta.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete linkgyűjteményt tett közzé honlapján az ukrán menekültek információs és könyvtári támogatása céljából.
Csernyihiv város könyvtárát ötszáz kilogrammos bomba pusztította el, az épület helyén egy öt méter mély kráter tátong.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár ukrán referensének legújabb információi itt olvashatók.
Hangok Ukrajnából címmel a Berkeley Egyetem (Kalifornia, USA) könyvtára és ukrán könyvtárosok szervezésében 2022. április 6-án Zoom alkalmazáson keresztül tizenegy könyvtáros beszél az ukrán könyvtárak és az információs infrastruktúra állapotáról, valamint az országban kialakult helyzetről. A meghívó felsorolja a beszélgetésben részt vevő könyvtárosokat, megjelölve a könyvtárat is, ahonnan bejelentkeznek. A beszélgetésről részletes beszámolót kaptunk Hajnal Ward Judittól, a New Jersey-i New Brunswickban működő Rutgers Egyetem könyvtárának szaktájékoztató és oktatástámogató könyvtárosától (saját blogján angol nyelven is) és a Könyvtári Intézet munkatársaitól, Sághi Ilonától és Bódog Andrástól. A beszélgetésbe ukránul kapcsolódott be Natalija Petrenko, a Harkivi Állami Tudományos Könyvtár főigazgatója, aki az intézmény működéséről és Okszana Bruj, az Ukrán Könyvtári Szövetség elnöke, a kijevi tudományos és műszaki könyvtár igazgatója, aki a könyvkiadás állapotáról beszélt. Mondanivalójukat az Országos Idegennyelvű Könyvtár ukrán referense foglalta össze.
A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár podcastjének legújabb részében 2022. április 5-én Háborús helyzet Ukrajnában: mit tehet a könyvtár? címmel Varga Tünde és Benke Dániel beszélgetett Fehér Miklóssal, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatójával az ukrajnai könyvtárak helyzetéről, háborús feladatairól. Az adás második részében a szerkesztők Nagykanizsa közelébe, Orosztonyba került menekültekkel – közöttük egy harkivi könyvtárossal – beszélgettek tolmács segítségével.
A Könyvtári Intézet Kutatási és Elemző Osztálya célul tűzte ki, hogy az Ukrajnából menekültek könyvtári ellátásával összefüggésben összegyűjti az itthoni intézmények jó gyakorlatait azért, hogy közös felületen közzétéve azokat ösztönözhesse a kollégák segítő munkáját. Az intézeti honlapon űrlapot tettek közzé, hogy az a könyvtár, amely kapcsolódott a menekültellátás valamely formájához, bemutathassa jó gyakorlatait.
A háborús válság kezelésében a Magyar Hipnózis Egyesület is aktív szerepet vállal, hiszen a háborúval járó fenyegetettség extrém helyzetet hoz létre. Az egyesület igyekszik gyakorlati eszközöket adni ahhoz, hogy a krízisben megfelelően reagálhassunk. Az egyik segítség az a letölthető kommunikációs protokoll, amely abban segít, hogyan és miért beszéljünk az Ukrajnából érkezettekkel. Hogyan enyhíthetjük a traumát szavainkkal, kommunikációnkkal? A másik kiadvány egy pszichológusok által kifejezetten a mostani helyzethez összeállított, szintén letölthető ukrán mesekönyv és képgyűjtemény a kicsi győzelméért a nagy felett, az éberség, a felkészültség, az együttesség és a kontrollérzet hangsúlyozásával.
Otthon is kinyomtatható, fekete-fehér, színezőként is funkcionáló terápiás mesekönyveket készített az Ukrajnából menekülni kényszerülő gyerekeknek Alicja Safarzyńska-Płatos. A tizen-egynéhány oldalas könyvecskéket a gyerekeket elszállásolóknak is ajánlják segítségül. A letölthető színezők a magyar mellett oroszul, ukránul, csehül, lengyelül, németül, románul, franciául és angolul is elérhetők, de még több nyelvre le fogják fordítani őket.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár ukrán referensének információi szerint 650 ukrán tankönyv érkezett Magyarországra a menekült gyerekek részére. A lembergi Vidavnisztvo Sztaroho Leva Kiadó könyvgyűjtést szervez könyvesboltjaiban, és az összegyűlő kiadványokat Lengyelországba, Szlovákiába, Csehországba, Litvániába és egyéb országokba juttatja el. Március 28-án több olyan könyvtár újranyitott, amely a háború kezdete óta zárva tartott, ezek között van az Ukrajna déli részén működő Zaporizzsja megyei tudományos könyvtár, amely a nyitásról kisfilmet is készített. Az Ukrajna nyugati részén található Vinnicjai területi tudományos könyvtár elhagyta megnevezéséből az orosz tudós, Kliment Arkagyevics Tyimirjazev nevét, ezzel jelezve a háborús helyzettel kapcsolatos állásfoglalását. A kijevi Vernadszkij könyvtár távoli hozzáférést tesz lehetővé a nemzetközi adatbázisokhoz a háború alatt az ukrán tudósoknak, így továbbra is lehetőség van az előfizetett tudományos adatbázisok távoli használatára. A kijevi Bölcs Jaroszláv-könyvtár továbbra sem szolgáltat, és nem tart rendezvényeket.
A Kárpáti Igaz Szó online hírportálján március 25-én jelent meg a hír a védelmi minisztérium sajtóközleményét idézve, miszerint az ideiglenesen megszállt Luhanszk, Doneck, Csernyihiv és Szumi megye könyvtáraiban egyes orosz egységek eltulajdonítják azokat az ukrán történelmi és szépirodalmi könyveket, amelyek tartalma szerintük nem felel meg a Kreml propagandakövetelményeinek.
2022. március 19-én a budapesti Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban a Magyar Gyerekkönyv Fórum, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület és az Evangélikus Országos Gyűjtemény jótékonysági árverést rendezett az ukrajnai menekültek megsegítésére. Az aukción híres írók, költők, gyerek- és felnőttkönyvesek, illetve kortárs illusztrátorok dedikált alkotásait kínálták megvételre, a bevételt pedig az ukrajnai menekültek segítésére fordítják a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Intézményének segítségével.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár ukrán referensének információi szerint Kelet- és Közép-Ukrajnában a könyvkiadók nem működnek, archívumaikat kimenekítették az országból. A nyugat-ukrajnai könyvkiadók pénz- és egyéb adományokat gyűjtenek.
Szlucky Eleonórától, az ungvári Fegyir Potusnyák Kárpátaljai Megyei Könyvtár munkatársától kaptunk rövid összefoglalót jelenlegi tevékenységükről, amely a háború kezdete óta jelentősen megváltozott: tervezett programjaik háttérbe szorultak, felhasználói körük nagy része nem keresi fel az intézményt. Helyettük megjelent egy új felhasználói csoport – a menekültek, számukra a könyvtárat igyekeznek a béke szigetévé varázsolni. Nagyon sok kisgyerek is érkezett Ungvárra, nekik játszóházak szervezésével, kézműves foglalkozásokkal próbálnak segítséget nyújtani. Látogatóik ingyenes jógaórákon és művészetterápiás foglalkozásokon vehetnek részt. A könyvtárral együttműködő önkéntes szakemberek pszichológiai segítséget nyújtanak a menekült felnőtteknek és gyerekeknek. A könyvtárosok utcai könyvadományozó akciót szerveznek Vedd, vidd, olvasd! elnevezéssel: ukrán nyelvű szórakoztató regényeket kínálnak az Ungvárra menekülteknek.
Egy március 11-i hír szerint légi csapás rongált meg súlyosan egy könyvtárat az észak-ukrajnai Csernihiv városában: a helyszínen készült videófelvételen nagy lyukak láthatók a könyvtár épületén, és több száz könyv van szétszórva a földön.
Március 11-én a British Library főigazgatója aggodalmát fejezte ki a könyvtár blogján amiatt, hogy az ukrán nemzeti könyvtárat veszély fenyegeti a kialakult háborús helyzetben. A főigazgató gondolatait a könyvtárosok levelezőlistáján Kokas Károly tolmácsolta. A kijevi Vernadszkij nemzeti könyvtár Európa egyik nagy nemzeti könyvtári gyűjteménye, a 15,5 millió tételt őrző téka évente százezer új dokumentummal bővül. A British Library főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az Orosz Föderáció is aláírta a kulturális javak védelméről szóló, 1954. évi hágai egyezményt, a háború eseményei miatt azonban Ukrajna dokumentumokban rögzített teljes emlékezete veszélybe került.
Március 13-án érkezett a hír, hogy Harkiv bombázása következtében súlyos károk keletkeztek a Korolenko Állami Tudományos Könyvtárban, amely gyűjteményét tekintve a második legnagyobb Ukrajnában a fővárosi Vernadszkij-könyvtár után. Bár a könyvállomány nem sérült meg, betörtek az ablakok, s a főépület mellett megrongálódott két könyvraktár. Tönkrement az a zongora is, amelyen Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerző játszott annak idején.
A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtára vezetőjének beszámolója szerint jelenleg zárva tart. A háború kitörésének napján az intézmény fűtésrendszerét kikapcsolták, ezért március 14-ig valamennyi tevékenysége szünetelt. Március 14-től a főiskola oktatási tevékenysége online formában indult újra, s a könyvtárban csak a 40 év feletti szakképzett gárda dolgozik tovább. Mivel fűtés változatlanul nincs, az olvasókat kiszolgáló részlegek naponta két órában ügyeletet látnak el, a munkatársak óránként váltják egymást – de a betérő olvasó is kevés.
Az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ közleménye szerint a veszélybe került audiovizuális és digitális kulturális tartalmak megmentésére kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek – könyvtárosok, levéltárosok, kutatók, programozók – csoportja önálló oldalt (SUCHO – Saving Ukrainian Cultural Heritage Online) működtet annak érdekében, hogy beazonosítsák a megtámadott vagy veszélyeztetett területen lévő ukrán kulturális örökségi intézményeket, és archiválják azok digitális tartalmait és adatbázisait az Internet Archive Wayback Machine, a Browsertrix program és a Webrecorder projekt ArchiveWeb.page böngészőbővítménye segítségével. A portál a The Guardian tudósítása alapján arról is beszámol, hogy Bohdan Tykholoz, a lvivi Franko-múzeum igazgatója naponta ezer gyermeket fogad abban az általa vezetett színházban, amelyet gyermekpszichológusokból, művészekből, zenészekből és tanárokból álló csapattal indított. A gyerekeknek művészeti és zenei programokat szerveznek, hogy teret teremtsenek nekik a játékra.