Hír

2023. április 4-én tartották Kovácsné Koreny Ágnes Az ötlettől a megvalósításig. Felhasználóvezérelt innováció a könyvtárban című elektronikus könyvének bemutatóját, amelyet Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója, valamint Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese nyitott meg. A szerző beszélgetőtársa Bajnok Tamara, a Könyvtári Minőségfejlesztési Osztály vezetője volt. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár olvasótermében megtartott rendezvényen mind az onlinemódon, mind a helyszínen lévő résztvevők megismerhették a szerző könyvtári innovációval kapcsolatos gondolatait, és lehetőségük volt kipróbálni néhány módszert is.

Mint Bajnok Tamara bevezetőjéből megtudhattuk, a kiadvány az Eszköztár a mindennapi könyvtári minőséghez című sorozat második köteteként jelent meg. A sorozat első részéhez hasonlóan, amelynek címe Tervezzünk stratégiát!, a Könyvtári Intézet által tapasztalt és felmérésekkel is alátámasztott szakmai igényekre reflektálva született meg, különös hangsúlyt fektetve a gyakorlati alkalmazhatóságra.

Mennyire vagyunk mi, könyvtárosok bátrak az újdonságok alkalmazásában? – hangzott el az első kérdés. A szerző szerint nem eléggé, ami egyrészt a speciális szervezeti környezetből adódik, amely akadályozza az újítási folyamatokat, de szerepet játszik benne önmagunk alulértékelése is, valamint az, hogy csak a jelentős változtatásokat tekintjük innovációnak, pedig az apróságok is bírhatnak ilyen értékkel. Fontos tényezőként jelenik meg az időhiány is, valamint hogy az újdonságainkat nem tudjuk megfelelően menedzselni, eladni.

Az innováció számos definícióját megvizsgálva közös elemként a pozitív irányú változást, a megújulást emelte ki a szerző, azaz a szolgáltatásoknak, a termékeknek, a működésnek az elmozdulását egy magasabb minőség irányába. Hangsúlyozta, hogy az innovációnak tudatos folyamatnak kell lennie. Tudatosság alatt azt a szervezeti kultúrát kell érteni, amely támogatja az innovációt, projektjelleggel működik, és átszövi a szervezet mindennapjait. A támogató szervezeti kultúra kialakításában a vezetői elköteleződés mellett kiemelten fontos a szervezeti és a személyes nyitottság, valamint a rutinnal való szakítás képessége, a sokszínű munkatársi csapat, de elengedhetetlen a kutatás felhasználóink igényeiről, problémáiról, a közösségvezérelt szolgáltatásfejlesztés. Vagyis a felhasználó bevonásával, közreműködésével kell az újításokat létrehozni. Ez folyamatos párbeszédet kíván a felhasználói csoportokkal (nem feltétlenül könyvtárhasználókkal).

A szerző szerint egy kanadai projektben a könyvtárosok arra keresték a választ, hogy azok, akik nem használják a könyvtárat, miért nem teszik. Szerinte már Magyarországon is vannak olyan könyvtárak, amelyek bizonyos területeken ezzel a szemléletmóddal fejlesztik szolgáltatásaikat (például beszerzés, rendezvényszervezés). Ezen szemléletmód gyakorlati megvalósításához a kiadvány a design thinking (tervezői gondolkodás) módszert mutatja be részletesen. A szerző a módszert 2019-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen sajátította el. Bár világszerte már sok intézmény alkalmazza a tervezői gondolkodást szolgáltatásainak fejlesztéséhez, Magyarországon még egyetlen könyvtár sem használja a teljes módszertanát. A módszer könyvtári alkalmazása a Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott IDEO tervező- és tanácsadó cég bevonásával megvalósított projektnek köszönhető, az eredményeket a Design Thinking for Libraries című, több nyelven elérhető kiadvány tartalmazza, amelynek magyar fordítása a Könyvtári Intézet tervei között szerepel.

A szerző bemutatott néhány innovációt elősegítő módszert a közönségnek. Mint elmondta, a fejlesztési folyamatnak mindvégig a problémára és a felhasználók igényeire kell koncentrálnia. A cél a lehetőségek feltárása, a probléma legkreatívabb, a használói igényekre reagáló megoldása. A módszer az együttműködésen alapul, és nagymértékben épít a vizualitásra. A vizuális kifejezésmódhoz nincs szükség rajztudásra, hiszen tíz egyszerű szimbólummal bármit le lehet rajzolni – nyugtatta meg a közönséget.

A design thinking alapfolyamata három fő részből áll: az inspiráció, az ideáció és az iteráció szakaszaiból. Az inspiráció egy probléma megfogalmazásával indul. Ekkor kell minél többet megtudni a problémáról és az érintettekről (kutatás). Az eredmények alapján következtetéseket vonunk le, majd ha szükséges, pontosíthatjuk az eredeti probléma megfogalmazását, tehát akár a kiindulási pontot is módosíthatjuk. Ezután következik az ötletelés szakasza, vagyis a megoldás keresése. Az ötletek csoportosítása, értékelése után kiválasztjuk azokat, amelyek a leginkább alkalmasak a megvalósításra. A kiválasztott ötletből megalkotjuk a prototípust, majd megindul a tesztelés. Fontos, hogy ebbe a szakaszba vonjuk be az érintett célcsoportot. A prototípust a tesztelők visszajelzései alapján módosítjuk újra és újra. Sokszoros tesztelés után juthatunk el oda, hogy megalkotjuk a koncepciót, amely megoldást jelenthet a problémára. A szerző kiemeli, hogy mindennek az alapja a kutatás, amihez a szokványosnak számító kérdőíven kívül számos egyéb kutatási eszköz közül választhatunk. Két ilyen módszert ismertetett: a perszónamódszert és az empatikus design módszerét.

A megoldandó probléma érintettjeire való fókuszálást segíti a perszónamódszer, amelynek során egy fiktív, de valóságos elemekkel felruházott karaktert alkotunk. A rendezvény helyszínén a résztvevők a szerző segítségével létrehoztak egy ilyen perszónát. Ezután az empátiatérkép segítségével megpróbálunk e fiktív személy bőrébe bújni, és átgondolni, hogy ha bejön a könyvtárba, akkor ott mit tapasztal, mit gondol, mit csinál, és milyen igényei vannak.

A kutatási eredmények szintetizálása után következtetéseket vonunk le, amelyek mentén elkezdünk ötletelni (segíthet a trendek figyelése, a felhasználók megkérdezése, könyvtári viselkedésük megfigyelése, brainstorming stb.). A kiválasztott ötletből prototípust hozunk létre, majd teszteltetjük a használói célcsoporttal. A visszajelzések alapján végrehajtott módosítások során jutunk el ahhoz a megoldáshoz, amelyet a vezetés elé lehet tárni. Ezzel a módszerrel a legkreatívabb és a felhasználó számára legjobb megoldás megtalálása egy nehéz problémára négy-hat hónapot is igénybe vehet.

A szerző tapasztalata szerint a magyarországi könyvtárak nyitottak a design thinking módszerre, amelyet már több megyei könyvtárban is bemutatott, illetve a folyamat egy részét ki is próbálták. Sok könyvtárban elindult ez a fajta gondolkodás, de még előttünk áll a módszer alapos elsajátítása.

A közönség kérdései nyomán választ kaptunk arra, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban alkalmazzák-e már a módszert (két példát is hallhattunk: az egyiket a kezességi nyilatkozat kapcsán, a másik a Kispesti Szabó Ervin Könyvtár tinitere); hogy hány perszónát kell készíteni (mindig csak a problémában érintett típussal kell dolgozni); hogy magunkra, könyvtárosokra is tudunk-e ilyen perszónát készíteni (érdemes lehet például egy csapat összeállításánál); valamint hogy a szerző hogyan látja stratégia és innováció kapcsolatát (egymásra épülnek: a stratégia jelöli ki az irányokat, amelyen belül lehet innoválni).

A kiadvány itt érhető el.