Hír

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete az év végén megjelenő Könyvtári trendjelentések mellett egy új, rendszeres elemzéssel jelentkezik a jövőben: gyorsjelentés formájában, előzetes országos könyvtárstatisztikai adatok publikálásával szeretnénk gyorsan, már pár héttel a kitöltési időszak lezárulása után megmutatni a hazai könyvtári rendszer főbb trendjeit, változásait.

Az országos statisztikai adatok gyűjtése idén január 17-től indult el a Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszerben (KultStat). A szakmai adatok és törzsadatok szolgáltatását március 15-ig kellett a könyvtári adatszolgáltatóknak elvégezniük, majd május 20-ig a pénzügyi adatok rögzítésére került sor. Ezt követően – jelenleg is – a regionális adatfeldolgozó központok (ellátó könyvtárak) ellenőrzik, illetve ahol szükséges, begyűjtik a még hiányzó adatokat. A kitöltési felület június 15-én lezárul, ezt követően indul el a feldolgozás végső szakasza, az adatok rendszerezése és tisztítása, amit országos feldolgozó központként a Könyvtári Intézet végez.

Ennek megfelelően a fentiek miatt az adatok értelmezéséhez fontos szem előtt tartani, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok még csak részben ellenőrzöttek, validáltak. Az elemzés pillanatában még közel 350 könyvtár adatszolgáltatása volt folyamatban, ám ha az adatok még nem is véglegesek, nagyobb eltérésekre már nem számítunk.

A tendenciák értékeléséhez két fontos, részben módszertani, részben pedig a külső környezet változásán alapuló (relativizáló) szempontot kell végül említenünk. Egyrészt 2018-ban módosult a statisztikai adatlap, emiatt néhány adat mérése megváltozott, majd 2020-ban ismét megváltozott néhány változó mérése.

A 2019-ig látható könyvtárstatisztikai trendeket a Covid19-járvány, majd az azt követő energia-veszélyhelyzet látványosan megtörte, és még a 2023. év statisztikájára is hatással lesznek a könyvtárak által nem befolyásolható külső tényezők. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy a személyes könyvtárhasználatban és a kölcsönzött dokumentumok számában olyan mértékű növekedés tapasztalható, amely egyértelműen a visszarendeződés irányába mutat. 

1–2. ábra: könyvtári szolgáltatási pontok számossága

A könyvtári adatszolgáltatók száma 2022-ben 3875, ez az előző évi adat 99,6%-a. A korábbi tendencia folytatódott: számuk 2015 óta lassú, de folyamatos csökkenést mutat. Ezt elsősorban a szakkönyvtárak számának csökkenése vagy összevonása okozza, a közkönyvtárak száma lényegében nem változik, 2015 óta stagnál (a könyvtárak zöme, 87–88%-a közkönyvtár – végig a vizsgált időszak alatt).

3. ábra: könyvtárak elsődleges funkció szerint

Elsődleges, részletes funkciókat tekintve a könyvtárak többsége (60%-a) 2022-ben is közkönyvtári feladatokat ellátó egyéb intézménnyel összevont telepített ellátott szolgáltatóhely (n = 1199), illetve közkönyvtári feladatokat ellátó telepített ellátott szolgáltatóhely (n = 1132).

4. ábra: használók

A regisztrált (beiratkozott), illetve még inkább az aktív használók száma emelkedett 2021-hez képest. A javulást feltehetőleg itt is lassítják az energia-veszélyhelyzet miatt előállt, elsősorban a helybeni használatot és kölcsönzést akadályozó tényezők, így az intézmények által a megnövekedett rezsiköltségek miatt bevezetett intézkedések.

5. ábra: könyvtárhasználat

A könyvtárhasználatot tekintve megállapítható, hogy a személyes (helybeni) használat jelentősen, több mint negyedével emelkedett a tavalyihoz képest. A távhasználat viszont némileg visszaesett 2021-hez képest, de még így is ez a második legmagasabb érték az idősoron. Ennek valószínűsíthető magyarázata lehet egyfajta természetes visszarendeződés, mivel a járványügyi veszélyhelyzet lezárulásával a rendezvényeket újra személyes formában bonyolítják le.

6–7. ábra: állományadatok

Az állomány kismértékben (nem egész 1%-kal) apadt a tavaly év végi állapothoz képest. A tavalyi év kis növekedése után visszatér a trend, és 2015-től lassú, egyenletesen csökkenő tendenciát mutat.

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben (KSZR) ellátott szolgáltatóhelyek helyben lévő állománya kissé (2%-kal) csökkent 2021-hez képest, de így is meghaladja a 2018-as szintet.

8. ábra: digitalizáció

A digitalizált szöveges dokumentumok száma a tárgyévben nagyjából megegyezik a 2021. évivel (3%-kal múlta csak alul), viszont a digitalizált kép- és különösen a hangdokumentumok száma csökkent – feltehetően az egyre csökkenő fizikai képállomány, illetve hanghordozók háttérbe szorulása és a számba vehető források természetes fogyása miatt.

9. ábra: helyben használt dokumentumok

A helyben használt dokumentumok száma jelentősen (közel 35%-kal) emelkedett a 2020–2021-ben tapasztalt szinttől.

10. ábra: kölcsönzött dokumentumok

Hasonló tendencia mutatható ki a kölcsönzött dokumentumok számának alakulásában: 2021-hez képest jelentősen emelkedett.

11–12. ábra: rendezvények, programok

A rendezvények és programok száma is követi az általános trendet: meredek emelkedésnek indult 2020–21-hez képest (35%-kal nőtt), az egyértelmű növekedésből, jól látszik, hogy jelenleg a helyreállítódás periódusában járunk.

A könyvtári rendezvények egyre több látogatót vonzanak: 2021-hez képest több mint 18%-kal emelkedett a programokon részt vevők száma.

13–14. ábra: nyitvatartás

A nyitvatartási napok könyvtárakra vetített átlaga megegyezik a 2021. évben tapasztaltakkal – úgy, hogy összeségében közben jelentősen nőtt 2021-hez képest a nyitvatartási napok száma.

A nyitvatartási órák száma lényegében nem változott 2021-hez képest. A trendet tekintve, a járványügyi intézkedések hatására 2020-ban csökkent, majd ezen a szinten maradt – feltehetően az energia-veszélyhelyzet miatt nem tért még vissza a korábbi szintre. A nyitvatartási napok számában egy folyamatos, de nagyon lassan csökkenő tendenciát látunk, amit a könyvtárak számának lassú csökkenése is magyaráz.

15–18. ábra: foglalkoztatottak

Ha a korábbi évekhez viszonyítva lassuló mértékben is, de a könyvtárakban foglalkoztatottak összlétszáma tovább csökkent, 2,5%-kal. Ám egy könyvtárra átlagosan 2,5 (fő) foglalkoztatott jutott 2022-ben, ami – mivel kissé csökkent a jelentő intézmények száma – inkább beállást mutat, és nem jelent érdemi változást 2020-hoz és 2021-hez képest.

Az előzővel hasonló, csökkenő tendencia rajzolódik ki, ha a szakmai munkakörben foglalkoztatottak gyakoriságát vizsgáljuk – bár 2020-tól a csökkenés mértéke lelassult. Összességében esetükben a csökkenés mértéke némileg kisebb, mint a nem szakmai körökben dolgozók esetében. Egy könyvtárra vetítve átlagosan 2,2 (fő) foglalkoztatott jutott 2022-ben.

A szakmai munkakörökben felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak száma – minimálisan, de – csökkent, követve a 2018 óta tartó trendet. Az összes, szakmai képesítést igénylő munkakörben foglalkoztatottra (n = 7480) vetítve átlagosan ezekben a könyvtárakban 2,9 (fő) dolgozott felsőfokú képesítéssel 2022-ben.

Összességében elmondható, hogy 2021-hez képest a személyes használat, a kölcsönzések, a használók száma, a rendezvények, a képzések és a nyitvatartás terén jelentős növekedés tapasztalható. Mindezt úgy érték el a könyvtárak, hogy az energia-veszélyhelyzet miatt újabb kihívásokkal kellett szembesülniük, emellett, ha lassan is, de tovább csökkent a könyvtárakban dolgozók, illetve ezen belül a szakmai munkakörökben foglalkoztatottak száma, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

A gyorsjelentés alapját adó adatok szűrhető és kereshető adatvizualizációs felületen is elérhetők az Adatvizualizáció – Gyorsjelentés aloldalon.