Hír

Az európai uniós elektronikus könyvtár első weblapja 2008-ban indult el, és ez mérföldkő volt a kulturális örökségvédelmi intézmények digitális átalakulásának útján. Harry Verwayen, az Europeana Foundation (Europeana Alapítvány) főigazgatója, Rob Davies, az Europeana Network Association (Europeana Hálózati Egyesület) elnöke és Marie-Véronique Leroi, az Europeana Aggregators’ Forum elnöke az évforduló alkalmából adott interjúban osztották meg az elmúlt és a következő tizenöt évről szóló gondolataikat.

2008-ban az Európai Unió az Europeanával nagy lépést tett afelé, hogy Európa a saját kezében tudhassa saját kulturális örökségének digitalizálását. A kezdetben 4,5 millió, többségében nyilvánosan elérhető és az érdeklődők számára felhasználható digitalizált kulturális objektumok száma mára 58 millióra nőtt az Europeana archívumában.

Harry Verwayen az eltelt tizenöt évből a jó minőség és a nyílt hozzáférés érdekében tett erőfeszítéseket emelte ki: a megfelelő keretrendszer létrehozását és a közös szabványokat, a nyílt hozzáférés és szabad felhasználás érdekében végzett kampánymunkát és a más szolgáltatásokkal és rendszerekkel való együttműködés érdekében végzett munkát. Különösen jelentősnek tartja azokat a megmozdulásokat, melyekben az emberek és kulturális örökségük közötti kapcsolat személyessé válhatott, mint a Transcribathon, a Built with Bits, az évenkénti Digital Storytelling Festival, valamint a GIF IT UP. Nagyon élvezte továbbá az Europeana 1914-1918 kampányt, melynek során több mint kétezer ember osztotta meg személyes történetét. A siker kulcsa az együttműködés és a csapatmunka, ami a ma már csaknem ötezer partnerrel működő digitális örökségi hálózat jellemző vonása.

Marie-Véronique Leroi számára az Europeana 280 jelenti a fénypontot, melynek révén minden tagállam két-két emblematikus műkincs digitális változatának szabad hozzáférését biztosította az Europeana által kialakított páneurópai remekművek gyűjteményében.

A tizenöt éves munka gyümölcseként 2022-től az Europeana Initiative (Europeana Kezdeményezés) áll a kulturális örökség közös európai adatterének középpontjában, és zászlóshajónak számít a kulturális szektor digitális átalakulásának felgyorsításában. A közös adattértől azt várják, hogy az állampolgárok számára az adatok széles körét tegye elérhetővé, és elősegítse ezek újrafelhasználását, valamint támogassa a kulturális ágazat digitalizálását. Ezek az elvárások az Europeanában már megtestesültek, sikeres és fenntartható modellt alakítottak ki a közjóként kezelt digitális kulturális vagyon közzétételére, innovatív gondozására.

A jövőt tekintve Rob Davies érdeklődéssel várja, hogy hogyan fog kialakulni az a többnyelvű kulturális adattér, amely lehetővé teszi a kulturális örökséggel és a kultúra más vonatkozásaival kapcsolatos adatok elérését, kezelését, összehasonlítását, ezzel támogatva a döntéshozók, oktatók, szakemberek, kutatók és más érdekeltek igényeit. Harry Verwayent inspirálja a szuverenitás gondolata: az adattérben az adattulajdonosok a platformokkal ellentétben továbbra is saját kezükben tartják adataikat, biztonságos módon megoszthatják őket a többi résztvevővel, sőt azon túl is. Az emberek irányítani fogják digitális környezetüket és részt vesznek annak létrehozásában és használatában.

A következő tizenöt évet a nagy kihívások fogják jellemezni. Előre látható, hogy gyors és rendszerszintű környezeti, társadalmi-gazdasági és geopolitikai változások várhatók. A kulturális örökségi ágazatnak aktív szerepet kell játszania környezeti, társadalmi, digitális vonatkozásban. Az adattér sikeressége nagymértékben függ majd a részt vevő intézmények és szakemberek, a tagállamok és az Európai Bizottság elkötelezettségétől és együttműködésétől. A technológiai kihívások közül pedig az egyik legjelentősebb a mesterséges intelligencia használata lesz. E téren az Europeana szerepet játszhat a kulturális örökségi ágazaton belüli legjobb gyakorlatok meghatározásában és megszilárdításában.

Hogy mi lesz a jellemző az Euroepana Kezdeményezés következő tizenöt évére? Rob Davies szerint az Europeana Kezdeményezés három pillérének további összefogásával és az együttműködések fejlesztésével harmonizáltabb és kommunikatívabb környezetben folyhat majd a digitális kulturális adatok és tartalmak gyűjtése, megosztása, irányítása és felhasználása. Marie-Véronique Leroi a szabványosítás és az interoperabilitás erősödését hangsúlyozza, valamint szeretné, ha az Europeana Kezdeményezés vezető szerepet játszana az adattér kulcsfontosságú elemeinek, mint például a hosszú távon elérhető azonosítók és a kulturális örökség szemantikailag gazdagított szótárainak a biztosításában. Harry Verwayen az együttműködés fontosságára helyezi a hangsúlyt. A közös gondolkodás, a nyílt párbeszéd és a közös fellépés elősegítésével hozzájárulhatnak egy értékeken alapuló, az embereket a középpontba állító, a kollektív cselekvést elősegítő egészséges digitális környezet kialakításához.

Forrás: Europeana Pro