Hír

Könyvtárpolitika
Királyné Dorogi Edina – Péterfi Rita: Mi a szösz? Kicsiknek a könyvtárról

Műhelykérdések
Csombor Erzsébet: Előadássorozat a történelmi regényről

História
Pogányné Rózsa Gabriella: A hazai könyvtáros tanfolyamok vázlatos története

Napló
Sonnevend Péter: Ötven év -- ötezer szóban

Könyv
Tóth Béla István „Hittük, hogy a kutatócsoportra szükség van”
Mezey László Miklós: Két szentesi helyismereti kiadvány
Bényei Miklós: Újraolvasva (5) Timur és csapata

Ízelítő a lapszámból

„A pedagógusok számára gyermekkönyvtárosaink könyvajánló listákat állítottak össze. Tisztában voltunk vele, hogy ez csak részmegoldás, hiszen ebben a formában kicsi az esélye annak, hogy a könyvtárat nem használó szülőkhöz is eljut az információ. Szembe kellett néznünk azzal az általános jelenséggel, amely bennünket is érint, vagyis hogy csökken a könyvtári helyben használatok száma. Cselekvési tervet készítettünk ezek számának növelésére, többek között célként tűztük ki – az óvodák közvetítésével – a könyvtárat nem használó szülők és nagyszülők megszólítását.” (Királyné Dorogi Edina – Péterfi Rita)

„A Magyar Könyvszemle első ízben 1903-ban írt arról, hogy külföldön nők is részt vehetnek a könyvtári tanfolyamokon; hazánkban az első hallgatónő – a folyóirat adatközlése szerint – a Főfelügyelőség hetedik, utolsó tanfolyamán vett részt Puhala Anna kassai és Gassner Józsefné alsókubini kolleginák személyében 1913-ban.” (Pogányné Rózsa Gabriella)

„A nemzeti könyvtár számítógépesítése a »szocialista tábor« eszközeivel nem volt vállalható. Nyugatról meg nem adtak – ha lett is volna rá pénz – a fennálló embargós megállapodások (az úgynevezett COCOM-lista) miatt. A történelemnek kellett közbelépnie: a rendszerváltozással nyílt meg a lehetőség a régóta szükséges modernizálásra. A döntés főleg a kurrens külföldi folyóiratok központi katalógusát (Nemzeti periodika Adatbázis, NPA) és a kurrens nemzeti bibliográfiát érintette.” (Sonnevend Péter)