Kedves Kollégák!
Szeptember 26-án lezajlott a K2 továbbképzési sorozat első alkalma A könyvtári digitalizálás jelene és jövője címmel.
A rendezvényen 148 kolléga vett részt, akiknek köszönjük az érdeklődését!
A sorozat következő rendezvénye novemberben kerül megszervezésére.
Alább olvashatják a részletes beszámolónkat, illetve letölthetik az előadások anyagát.
Szalóki Gabriella, az EMMI Közgyűjteményi Főosztály Könyvtári és Levéltári Osztály könyvtári referensének nyitóbeszédével vette kezdetét 2017. szeptember 26-án A könyvtári digitalizálás jelene és jövője című továbbképzési nap a K2 Korszerű könyvtár, korszerű szolgáltatások továbbképzési sorozat részeként. Szalóki Gabriella kiemelte, hogy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) az 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozatban meghatározott feladat teljesítése, a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításának elősegítése érdekében készült. A stratégia szorosan kapcsolódik a Digitális Jólét Program végrehajtásához és a Digitális Oktatási Stratégia célrendszeréhez, valamint az Európai Digitális Menetrendben meghatározott elvárásokhoz. Ehhez a stratégiához kell igazítani a készülő Könyvtári Digitalizálási Stratégiát és az intézményi stratégiákat. A közgyűjteményi szféra mint a tudásalapú társadalom egyik legfontosabb hiteles tartalomszolgáltatója a digitális tartalmak hozzáférhetővé tétele révén hozzájárul a kulturális alapellátás kiteljesítéséhez. A stratégia az állományvédelmi szempontú digitalizálás helyett a szolgáltatást hangsúlyozza. Ennek érdekében célul tűzte ki, hogy 2020-ig történjen meg a dokumentumok 50%-ának digitalizálása és kereshetővé tétele a Nemzeti Adattár Projekt online keresőfelületén keresztül. A hatékony megvalósítás elősegítésére létrejött a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium, amely ágazatok feletti meghatározó szereppel rendelkezik. Létrejött egy szakértői csoport, amely a közös irányelveket dolgozza ki. A stratégia kijelöli az ágazati aggregátorokat, amelyeknek a feladata az intézményi koncepciók elkészítése, a digitalizálás megvalósítása, az archiválás, a fenntartás és a szolgáltatás. A megvalósítás finanszírozása elsősorban pályázati formában történik majd. A könyvtári digitalizálás elsősorban a nemzeti könyvtár Országos Könyvtári Rendszer projektje segítségével valósul meg.
Dr. Tóth Máté, a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály vezetője a 2017 nyarán készült országos felmérésről ejtett szót, amely a nagyobb könyvtárak digitalizálási gyakorlatára fókuszált. A kutatás arra kereste a választ, hogy Magyarországon hány helyen, milyen formában, milyen céllal és milyen eszközparkkal folyik digitalizálás, a tevékenység a kidolgozott intézményi stratégiák mentén zajlik-e, mekkora az eddig elvégzett és milyen nagyságrendű az előttünk álló munka, valamint milyen formátumban tárolják, és hogyan szolgáltatják a digitalizált tartalmakat a könyvtárak.
Káldos János, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási helyzetképét, céljait, vízióját, a 2017 és 2025 között megvalósuló digitalizálási stratégiáját, és ennek ütemezését ismertette az előadásában. A szolgáltatás és a megőrzés mentén bemutatta azon prioritásokat, melyeket figyelembe kell venni a tervezés során, valamint kiemelte azokat az indikátorokat, amelyek megmutatják a projekt során a digitalizálási, közzétételi és használati adatokat.
Káldos János stratégiai ütemezéséből láthattuk, hogy a 2017-es év hátralevő részében, a tervezés fázisa után az eszközbeszerzések, valamint az OSZK Digitalizáló Központ létrehozása zajlik a nemzeti könyvtárban. Erről az OKR projekt keretében megvalósuló Központról számolt be Győrffy Szabolcs, az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Osztályának vezetője. A helyszínen nagy vonalakban ismertette a digitalizálásra, állományvédelemre szolgáló eszközparkot, továbbá a Digitalizálást Szolgáló Keretrendszert, amely segíti a digitalizálás folyamatmenedzsmentjét a kompetenciaközpontként működő intézményben.
Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Tartalomszolgáltatási Osztályának vezetője a könyvtár digitális tartalomszolgáltatásait mutatta be. Szó esett az egyetemi könyvtár digitalizálási történeti előzményeiről, a pécsi egyetemi könyvtár Digitális Tartalomszolgáltatási Stratégiájának (2015-2020) főbb paramétereiről, valamint felmerülő problémákról, amelyek a digitalizálást érintik. A közönség részletesen megismerhette a könyvtár digitális tartalmakat közlő felületeit.
Az előadásokat követően szakmai fórum zajlott a digitalizálás témakörével kapcsolatban, amely lehetőséget biztosított a felmerülő gondolatok, szakmai kérdések megvitatására. A fórumon felszólalt Holl András és Káldos János, ahol szó volt a könyvtártípusok különbözőségéről, az egyablakos felület lehetőségeiről, veszélyeiről, a partneri együttműködésről és az érdekek egyeztetéséről, a következő generációs repozitóriumokról, a közös felhő használatáról, valamint arról, hogy a könyvtári gyűjtemények dinamikus változásaihoz folyamatosan igazodni kell a könyvtári szakmának. Szeberényi Gábor kiemelte, hogy a felsőoktatási könyvtáraknak elsősorban a kurrens dokumentumokat kell szolgáltatni. Moldován István a metaadat-aggregátori szerepről beszélt, valamint arról, hogy eltűnnek az elmúlt évek digitális tartalmai az internetről, ezért ez is egy kulcsterület a digitalizálás mellett. Győrffy Szabolcs hangsúlyozta, hogy egy digitális példánysort kell létrehozni a dokumentumokból a többszöri digitalizálás elkerülésének érdekében. Márföldi István szerint az archívumok népszerűsítése fontos, ennek is a munka alapvető részének kell lenni.
A továbbképzési sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg (www.nka.hu).
A továbbképzési sorozat szervezői: Bognár Noémi Erika, Horváth Adrienn, Jávorka Brigitta
A beszámolót készítette: Bognár Noémi Erika, Horváth Adrienn