A 3K 2018. augusztusi számának tartalma
Könyvtárpolitika
Dancs Szabolcs: Kulturális identitás a könyvtárakban
Műhelykérdések
Németh Márton: A digitális könyvtárak, a digitális könyvtáros és a jövő perspektívái
Konferenciák
Andrea Hrčková: A könyvtári weboldalak optimalizálása: főbb alapelvek, sikeres projektek
Simon Krisztina: Ötletek egy könyvtárostanár tarisznyájába – gondolatok/emlékek a veszprémi vándorgyűlésről
História
Jáki László: Szárnypróbálgatások. Egy szombathelyi diáklap közel 100 éve
Olvasás
Bendéné Borsos Anikó: Lássuk az új könyveket! Vetélkedő diákoknak – szülői a szülőknek
Könyv
Kovácsné Diós Emese et al.: Többszemszögű könyvajánló Piret Raud Tóbiás és a 2.b című könyvéhez
Minárik Katalin: Tóbiás mint közös olvasmány
Ízelítő a lapszámból:
„A csoportidentitás mindazonáltal, ahogy fentebb is utaltunk rá, önmagában nem negatív dolog. Hogy pajzsként vagy kardként használjuk, nagyban függ a rendelkezésünkre álló információk mennyiségétől és minőségétől, és ezen a ponton megint utalhatunk a könyvtár szerepére az információszolgáltatásban, úgy is mint az egyén szocializációjának egyik tényezője. Ha megfelelő alapokat tudunk teremteni, ha támogatni tudjuk a felhasználót abban a munkában, amit – Esterházy gondolatmenetét követve – a hagyományon, hagyománnyal el kell végeznie, hogy eljusson önmagához, a későbbiekben talán nyugodt lélekkel jelenthetjük ki: a társadalom megosztását célzó agresszív cselekmények kiagyalói jócskán elszámították magukat.”(Dancs Szabolcs)
„A digitális könyvtáros újjáteremti a szakmáját. Tevékenyen bekapcsolódik a tudás születésének körforgásába mint a tudás és információ értelmezője (dekódolója). Egyben cselekvő teremtője, alakítója, felhasználója és raktározója is a digitális információs tudásnak. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik annak a rendkívüli fontossága, hogy a digitális könyvtáros számos területen mozoghat otthonosan. Lehet tanácsadói szerepkörű, tudásmenedzser, a digitális adatok előállítója és kurátora is. Szorosan kötődik az információs adatforrásokhoz, az információt közvetítő szervezeti keretekhez, valamint az információt tároló rendszerekhez is. Érdemes figyelmet szentelnünk azon felfogásnak, amely a digitális könyvtárakat, az egyoldalú információtechnológiai szemlélettel szakítva, mint társadalom-technológiai rendszereket határozza meg.” (Németh Márton)
„A könyvtárak a kulturális örökség digitalizálásának köszönhetően a tartalmaik jelentős részét elérhetővé tették az interneten, ennek ellenére továbbra is problémát jelent, hogy e tartalmakat nem lehet megtalálni az egyes keresőrendszerekben. A cikkben megmutatjuk, hogyan működnek az internetes keresők: mely tartalmakat látnak, és melyekkel vannak problémáik. Rávilágítunk, milyen szempontokat vesz figyelembe a Google a tartalmak értékelésekor és hozzáférhetővé tételekor. Mindezt olyan, a hatékonyságot jól példázó szlovák könyvtári weboldalakkal illusztráljuk, amelyek kifejezetten támogatják a digitális örökség internetes visszakereshetőségét.” (Andrea Hrčková)