A Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési osztályán elégedettségmérést végeztünk a Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőség Díj pályázatokon indulók körében. A megszólított 18 intézményből összesen 15 választ kaptunk. A válaszok elemzése hozzásegít minket a pályázati rendszer újragondolásához, és a saját könyvtári minőségmenedzsmentet támogató tevékenységünk fejlesztéséhez. A következőkben a kérdőívek beérkezése nyomán leszűrhető első tapasztalatokat osztjuk meg a könyvtárosokkal.
A pályázati rendszer változásainak megítélése pozitív
A minőségmenedzsment pályázatok lebonyolítási rendjével kapcsolatos vélemények pozitívak, amelyek megerősítettek minket egy-egy újítás értelméről, miközben a kritikák felhívták a figyelmünket a tovább fejlesztés lehetőségére.
Arra kértük a könyvtárakat, hogy 1-5-ig terjedő skálán értékeljék a 2018-as pályázati rendszer újdonságait. Mivel a fejlesztések szempontjából ez a legtöbb megfontolást igénylő kérdés, a tisztánlátás végett, az átlag mellett közöljük a szórás, módusz és medián értékeket is. Ez utóbbiak egy kivételével ötösök, ami azt jelenti, hogy a felsorolt elemekből 9-et a könyvtárak többsége jelesre értékelt. A magas szórás értékek figyelmeztetnek ugyanakkor arra, hogy az egyes változtatások megítélése messze nem olyan egyöntetű.
A „Szakmai beszámoló terjedelmének korlátozása” és az elnyert pénzjutalom egy válaszadónak annyira nem tetszett, hogy egyesre értékelte ezeket az elemeket. Ennek köszönhető az alacsony átlag és a kiemelkedően nagy szórás.
A korábbi gyakorlattal szemben bevezetett nagyfokú nyilvánosság (pályázatok nyilvánosság tétele, szakmai beszámolók megküldése a pályázó könyvtáraknak) és a nevezési díj eltörlése ugyanakkor egyöntetűen tetszésre lelt. A legalacsonyabb értéket az innovációk kapcsán előnyt jelentő témakörök meghatározása kapta. Ez utóbbi olyan egyértelmű jelzés a válaszadók részéről, amelyet javaslunk figyelembe venni a következő pályázatok kiírója számára.
A helyszíni látogatás értékelése
2018-ban először a helyszíni látogatást egy minőségmenedzsment és egy könyvtári szakértő együtt végezte. A kérdőívben kértük a könyvtárakat, hogy 1-5-ig terjedő skálán értékeljék a két szakértő kommunikációját és szakmai hozzáértését.
A helyszínre látogató kollégákat 1-2 kivételtől eltekintve jelesre értékelték a könyvtárak. A pozitív attitűdöt a szabad szöveges válaszokban is megerősítették. Ez újra megerősítette, hogy a minőségmenedzsment szakemberek bevonása a pályázati folyamatba jó döntés volt.
Egyetlen jellemző kritikai észrevétel az volt (összesen két könyvtár részéről), hogy a rövid szakmai látogatás alatt kevés idő jutott a munkatársakkal való beszélgetésre, a minőségmenedzsment napi gyakorlatban való működésének szemrevételezésére. A következő évek gyakorlatába igyekszünk érvényesíteni ezt az észrevételt.
A Könyvtári Intézet támogatása
A pályázati eljárás során a Könyvtári Intézet folyamatosan kapcsolatban volt az érdeklődőkkel. Rákérdeztünk, hogy milyen segítségre számítanak tőlünk a jövőben. A válaszadóink szerint a legnagyobb igény a jó gyakorlatok megosztására van. Ez utóbbi megerősítette a januári szentendrei és a februári orosházi szakmai napok tanulságait, ahol a résztvevők a pályázati eljárásban részt vett intézmények és a Könyvtári Intézet tapasztalataira egyaránt kíváncsiak voltak.
Köszönjük a pályázati eljárásban részt vevő intézményeknek a kérdőív kitöltését, hogy megosztották velünk a tapasztalataikat, és bíztatjuk őket, hogy a minőségmenedzsment gyakorlatok terjesztésével a saját környezetükben segítsék a könyvtárakat a tevékenységeik és folyamataik egyre jobbá tételében.