A Könyvtári Intézet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, 2000. március 24-én született meg az intézet alapításáról szóló jogszabály. Ez idő alatt számos képzést, programot szerveztünk, szolgáltatási kínálatunk folyamatosan megújult és intézetünk rendszeres résztvevője volt hazai és nemzetközi projekteknek.
Az elkövetkező időszakban 20 olyan projektről fogunk számot adni videós és szöveges formában, amelyek alapvetően határozzák meg intézetünk arculatát.
A Könyvtári Intézet elődjével, a KMK-val (a Könyvtártudományi és Módszertani Központtal) egyetemben 1995 óta a könyvtárstatisztika fő koordinálója. Szerepet az adatok gyűjtésében, a gyűjtés szervezésében, lebonyolításában, az eredmény közzétételében játszott az elmúlt húsz évben.
Az Intézet a beérkezett adatokat – a minél jobb hasznosulás reményében egyre többféleképpen publikálta. Kezdetben volt a TEKE. Az Intézet elődjének, a KMK-nak a statisztikai munkája 1998-ig azonos a TEKE (Településeink könyvtári ellátása), majd a SZAKMA (Szakszervezeti könyvtárak működési adatai) előállításával. Az első év, 1968 kivételével a TEKE nemcsak egyedi adatsorokat, hanem már összesítőt is közölt. Az 1977-től megjelent a SZAKMA, ezzel a statisztika kiterjedt a közművelődési könyvtárak teljes körére; ám a SZAKMA 1989-ig összesített adatokat nem prezentált, csak egyedi adatokat sorolt föl. Az összesítő sor hiányát utólag pótolhatja a folyamatban lévő digitalizálás (így mód nyílnék a gépi összeadásra). Két év – 1984 és 1986 – kimaradt a sorból. 1990-ben, bár még két külön füzetben, de először váltak hozzáférhetővé a közművelődés könyvtárainak teljes, összesített adatsorai. És végül, jelezve, hogy a teljes magyarországi könyvtári kört kívánja bemutatni, a szakkönyvtárak adatainak bevételével 1998-tól Könyvtári statisztika címen jelent meg a füzet. A teljesség elérése nem sikerült, a köznevelési könyvtárak egyelőre hiányoznak.
A statisztika hosszú lejáratú reformjának első nagy eredménye 1998-ban volt, amikortól kezdve kísérletet tettünk a teljes könyvtári kör megjelenítésére. A potenciális adatszolgáltatók föltérképezését nagyban elősegítette az adatgyűjtés rendszerré szerveződése, és az ISTÁR számítógépes összesítő program működésbe hozása.
2002-ben jött létre először egységes számítógépes adatgyűjtő program ISTÁR (Internetes Statisztikai Adatgyűjtő Rendszer) néven. Az adatszolgáltatók ekkor még papíron küldték be a statisztikájukat, s a megyei feldolgozóközpontok, ill. a KI munkatársai vitték fel az adatokat.
A 2008-as adatokat már a minisztérium által újonnan fejlesztett első Kulturális Statisztikai Rendszerbe kellett szolgáltatni. Ennek a programnak már az volt a célja, hogy (a XXI. századhoz méltóan) az adatszolgáltatók letérjenek a papírról, és csak elektronikusan érkezzenek be az adatok.
Az első KultStat működtetése még a fejlesztő cég kezében volt, csak az adatbázist tulajdonolta a minisztérium. Ez jelentős rendszeres kiadással járt. 2018-ban az OSZK informatikai megújulását célzó projekt részeként kifejlesztették a második KultStatot. Ez nem csak, hogy többet tud elődeinél, de, ami a fontosabb, minden ízében a kulturális területé, s nem csak az adatbázis felett rendelkezik a minisztérium.
Tartalmi változásokat az adatok körében a nemzetközi szabvány honosítása hozott. Korábban a hagyományos adatkört fejlesztették az adatlap módosításaival; ez a módszer bevált abból a szempontból, hogy a magyarországi viszonyokat egyre élesebben tükrözte, és e mellett az adatok is összevethetőek maradtak a korábbiakkal.
Ahogy a könyvtáros szakmán belül egyre nagyobb ütemű az átalakulás, a statisztika szerepe is folyamatosan nő, és pozitívumnak könyvelhetjük el, hogy az adatközlés mára jóval gördülékenyebb, mint korábban.