Hír

A Könyvtári Intézet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, 2000. március 24-én született meg az intézet alapításáról szóló jogszabály. Ez idő alatt számos képzést, programot szerveztünk, szolgáltatási kínálatunk folyamatosan megújult és intézetünk rendszeres résztvevője volt hazai és nemzetközi projekteknek.

Az elkövetkező időszakban 20 olyan projektről fogunk számot adni videós és szöveges formában, amelyek alapvetően határozzák meg intézetünk arculatát.

Eddigi tartalmaink az alábbi felületen tekinthetők meg: 20 éves a Könyvtári Intézet

A következőkben a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros c. folyóiratról írunk, amely a szakterület egyik legismertebb és legolvasottabb periodikuma!

Több szigorúan csak tudományos témákkal foglalkozó folyóirata van a könyvtáros szakmának és számos egyesületi és regionális kiadvány gazdagítja a könyvtári periodikapalettát, mégis a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros az egyetlen olyan országos terjesztésű könyvtári folyóirat, amely nem csupán a gyakorló könyvtárosokat, intézményvezetőket, vagy csak az egyetemi hallgatókat, oktatókat, kutatókat éri el, sokkal inkább a szakma egészéhez kíván szólni. A 3K olyan általános tematikájú könyvtári folyóirat, amely alapítása óta teret ad a szakmai vitáknak – gondoljunk csak a 90-es évek élénk könyvtárpolitikai eszmecseréire –, és megjelenést biztosít a szolgáltatások, innovatív megoldások, helyi jó gyakorlatok, egyéni tapasztalatok és módszerek disszeminálására. Összefoglaló cikkeket közöl hazai és külföldi rendezvényekről: konferenciákról, workshopokról, vándorgyűlésekről, világtalálkozókról. Közreadja konferenciaelőadások szerkesztett szövegeit, olykor könyv(tár)történeti és esszé jellegű írásokat is publikál, valamint interjúkat készít a szakma meghatározó szereplőivel, méltán elismert személyiségeivel, kitüntetettjeivel és ösztöndíjas fiataljaival, elhunyt nagyjairól pedig méltó módon megemlékezik. Továbbá fontosnak tartja szakirodalmi kritikák megjelentetését, amelyek nem csupán tájékoztatnak, de eligazítanak a könyvtártudomány és határterületeinek kiadványai között. Figyelemmel követi a szakmai újdonságokat, napjaink változó könyvtári trendjeit, és igyekszik válaszokat adni a könyvtárakat érintő 21. századi kihívásokra.

A 3K nyit a fiatal könyvtáros generáció és a társszakmák felé: tehetséges egyetemistáknak, pályakezdő kollégáknak és a határterületek szakembereinek is publikálási lehetőséget biztosít.

Az 1992-ben – a nagy múltú Könyvtáros című folyóirat folytatásaként – alapított, közel harminc éve folyamatosan megjelenő 3K havilap oldalain számos ma már kordokumentumnak tekinthető írás jelent meg. Már maga az első szám beköszöntője is egyfajta korlenyomat, egy irigylésre méltó szakmai összefogás tanúbizonysága: a 3K ugyanis a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyvtári Osztálya, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Könyvtári és Informatikai Kamara, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum közös folyóirataként látott napvilágot. Hasonlóan érdekes kordokumentumnak tetszik példának okáért Sóron László, az MKM Könyvtári Osztálya, egyben a 3K szerkesztőbizottsági tagja által szintén a ’92-es első számban jegyzett A könyvtár- és a szakirodalmi tájékoztatásügy törvényi szabályozásának koncepciója című írása (még jóval az 1997. évi CXL. törvény elfogadása előtt járunk), vagy Antall József, Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnökének megnyitó beszéde, amely a LIBER, az Európai Kutató Könyvtárak Ligájának budapesti konferenciáján hangzott el. De ugyanígy fontosnak tartjuk megemlíteni Monok István OSZK-főigazgató A Nemzeti Könyvtár könyvtári és tudományos együttműködési stratégiája című írását, a Fodor Péter FSZEK-főigazgató által jegyzett A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési koncepciója című dolgozatot, valamint „Az információhoz jutás nem lehet földrajzi kérdés" című Rockenbauer Zoltán kultuszminiszterrel készített interjút.

A 3K tekintetében az utóbbi években jelentős figyelem övezte az országos jelentőségű konzorciumi projektek (Az én könyvtáram, Cselekvő Közösségek) eredményeit, s miután a Könyvtári Intézet utóbbinak volt aktív részese, a 3K három CSK-különszámot is megjelentetett, bennük számos egyedülálló könyvtári jó gyakorlattal. A projekteken kívül megannyi egyéb téma került terítékre: lapunkban egyre hangsúlyosabb jelenlétet követelt magának az olvasásnépszerűsítés, a biblioterápia, a webarchiválás és a könyvtármarketing.

A 3K színvonala a szerzőkön, s kiváltképp a szerkesztőkön múlik. Mindeddig olyan szaktekintélyek cikkei láttak napvilágot a 3K oldalain – a teljesség igénye nélkül és a fentebb már említett szerzőkön túl –, mint Bartos Éva a Könyvtári Intézet volt igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója; Bényei Miklós művelődéstörténész; Futala Tibor, az OMIKK volt főigazgatója és a TMT egykori főszerkesztője; Gereben Ferenc olvasásszociológus; Gerő Gyula a Könyvtáros c. folyóirat volt szerkesztője és a Könyvtári Levelező/Lap alapító szerkesztője; Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgatója; Hajnal Ward Judit a New Jersey-i Rutgers Egyetem Alkoholtudományi Intézete könyvtárának volt vezetője; Jáki László neveléstörténész, bibliográfus; Katsányi Sándor könyvtártörténész; Kégli Ferenc bibliográfus, könyvtártörténész; Knapp Éva irodalomtörténész; Környei Márta az OPKM volt főigazgató-helyettese, a könyvtári osztályozás oktatásának egyik hazai megújítója; Maróti Andor filozófus, művelődéskutató; Nagy Attila olvasásszociológus; Papp István a KMK volt igazgatója, majd az FSZEK volt főigazgató-helyettese; Pogány György és Pogányné Rózsa Gabriella könyv- és könyvtártörténészek; Poprády Géza az OSZK volt főigazgatója; Rózsa György diplomata, könyvtáros, az MTA Könyvtárának és az ENSZ genfi könyvtárának egykori főigazgatója; Vidra Szabó Ferenc szociológus, könyvtáros; Zágorec-Csuka Judit költő, író, irodalom-, sajtó- és könyvtártörténész és még sokan mások.

Jó tollú szerzők nélkül mit sem ér egy folyóirat, de megfelelő szerkesztői intenciók nélkül sem lehet lapot csinálni, ezért nem feledkezhetünk meg a 3K olyan jól ismert szerkesztőiről, mint Bereczky László, Vajda Kornél, Mezey László Miklós és Béres Judit.

És persze a Könyvtári Intézet nélkül sem írhatnánk most a „KI 20-20” kapcsán folyóiratról, hiszen a 3K 2002-től a Könyvtári Intézet égisze alá tartozik, erősítve annak portfólióját mint a szakterület egyik legismertebb és legolvasottabb periodikuma, amely továbbra is igyekszik a könyvtárosok legszélesebb körét megszólítani.

Hisszük, hogy a mintegy három évtizedes múltra visszatekintő Könyv, Könyvtár, Könyvtáros több mint csupán egy szakmai közleményeket megjelentető szaklap; a magyar könyvtáros társadalom egyik meghatározó fóruma, híd könyvek, könyvtárak és könyvtárosok közt.

(Lapunk a koronavírus-járvány és a megváltozott olvasói igények miatt áttért az open access publikálásra, ugyanakkor az eddig megszokott módon továbbra is megjelenik nyomtatásban.)

Tóth Béla István