Az országos statisztikai adatok gyűjtése idén január 16-tól indult el a Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszerben (KultStat). A szakmai adatok és törzsadatok szolgáltatását március 15-ig kellett a könyvtári adatszolgáltatóknak elvégezniük, majd május 25-ig a pénzügyi adatok rögzítésére került sor. Ezt követően – jelenleg is – a vármegyei hatókörű városi könyvtárak (ellátó könyvtárak) a Könyvtári Intézettel mint országos adatfeldolgozó központtal együttműködve ellenőrzik, illetve ahol szükséges, begyűjtik a még hiányzó adatokat.
A kitöltési felület június 15-én lezárul, ezt követően indul el a feldolgozás végső szakasza, az adatok országos rendszerezése és utolsó ellenőrzése, amit a Könyvtári Intézet végez. Ennek megfelelően az adatok értelmezéséhez fontos szem előtt tartani, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem véglegesek, ellenőrzésük, validálásuk még folyamatban van, ám e jelentésben közölt adatokhoz képest jelentősebb eltérésekre már nem számítunk.
A tendenciák értékeléséhez két fontos, részben módszertani, részben pedig a külső környezet változásán alapuló (relativizáló) szempontot kell végül említenünk. Egyrészt 2018-ban, majd 2020-ban is módosult a statisztikai adatlap, emiatt néhány adat mérése megváltozott. Másrészt a 2023-as adatok ellenőrzése a korábbi évekhez képest koordináltabban, a vármegyei adatfeldolgozó központokkal többször is egyeztetve folyt, így például az állományadatokat vagy besorolásokat illetően az adataink pontosabbak, mint a megelőző években voltak, emiatt a korábbi bázisadatoktól való eltérések bizonyos esetekben ezzel is magyarázhatók.
A 2023. évi statisztikai eredményekre (adatokra és tendenciákra) továbbra is meghatározó hatással vannak a könyvtárak által nem befolyásolható külső tényezők (makrokörnyezet). A 2019-ig látható könyvtárstatisztikai trendeket a pandémia (Covid–19 járványügyi veszélyhelyzet) látványosan megtörte, majd ezt követően (2022 szeptemberétől 2023 májusáig) az energia-veszélyhelyzet késleltette a könyvtárak normális kerékvágásba történő visszatérését, például a nyitvatartás vagy a személyes használat terén. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy a helyben használat, a könyvtárhasználat, valamint a kölcsönzött dokumentumok számában olyan mértékű növekedés tapasztalható, amely egyértelműen a visszarendeződés (2019-es szint) irányába mutat.
1. ábra: könyvtári szolgáltatási pontok (adatszolgáltatók) száma
2. ábra: könyvtári szolgáltatási pontok (adatszolgáltatók) megoszlása könyvtártípusok szerint
A jelentésig validált könyvtári adatszolgáltatók száma 2023-ban 3851, ez az előző évi adat 99,2%-a. A korábbi tendencia folytatódott: számuk 2015 óta lassú, de folyamatos csökkenést mutat. Ezt elsősorban a szakkönyvtárak számának csökkenése vagy összevonása okozza, a közkönyvtárak száma lényegében nem változott 2015 óta, a könyvtárak zöme, 87-88%-a közkönyvtár a vizsgált időszakban.
3. ábra: könyvtárak elsődleges funkció szerint
Elsődleges, részletes funkciókat tekintve a könyvtárak többsége (60%-a) 2023-ban is közkönyvtári feladatokat ellátó egyéb intézménnyel összevont telepített ellátott szolgáltatóhely (n = 1211), illetve közkönyvtári feladatokat ellátó telepített ellátott szolgáltatóhely (n = 1132).
4. ábra: könyvtárhasználók
2022-höz képest a regisztrált – beiratkozott – használók száma nőtt (így ebben a tendencia folytatódik), míg az aktív használóké kismértékben csökkent (a növekedési tendencia megállt, visszakorrigált). A visszarendeződést feltehetőleg itt is lassítja az energia-veszélyhelyzet hatása.
5. ábra: könyvtárhasználat (személyes- és távhasználat)
A könyvtárhasználatok száma (mind a személyes, mind pedig a távhasználat nőtt 2022-höz képest, a távhasználat esetében a tendencia visszafordult, és így 2023-ban az eddigi legmagasabb értéket mértük 2015 óta. A személyes használat lassabban állítódik vissza, de a tendencia töretlen, és 2021 óta folyamatosan növekszik tartva a 2019-es szint felé. A visszarendeződést feltehetőleg itt is lassítják az energia-veszélyhelyzet miatt előállt, elsősorban a helybeni használatot és kölcsönzést akadályozó tényezők, így az intézmények által a megnövekedett rezsiköltségek miatt bevezetett intézményi intézkedések (pl.: bezárás, a nyitvatartás korlátozása).
6. ábra: teljes állomány, az összes leltárba vett dokumentum darab száma
7. ábra: KSZR-ek helyben lévő dokumentumainak száma
Az állomány számossága nagyságrendileg megegyezik (nem egész 1%-kal alacsonyabb) a 2022. évvégi értékkel. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben (KSZR) ellátott szolgáltatóhelyek helyben lévő állománya sem változott érdemben (2%-kal csökkent 2022-höz képest). 2021-ben az adatszolgáltatás folyamatos változása miatt a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) - ellátott szolgáltatóhelyek esetében a helyben lévő teljes állományt vettük alapul. Korábban a rájuk vonatkozó adatok csak vármegyei szinten voltak elérhetőek, kivétel ez alól a KSZR szolgáltatóhelyek saját állománya.
8. ábra: digitalizált dokumentumok száma, összesen
A digitalizált szöveges dokumentumok száma 2022-höz képest 3,5%-os emelkedést mutat. A digitalizált képdokumentumok száma kismértékben emelkedett, míg a hangdokumentumok száma nagyságrendileg nem változott az előző évhez képest.
9. ábra: helyben használt dokumentumok száma, összesen
A dokumentumok helyben használatában 2022-höz képest további jelentős növekedés tapasztalható, mintegy 16%-kal emelkedett ez az érték 2023-ban.
10. ábra: kölcsönzött dokumentumok száma, összesen
Folytatva a korábbi tendenciát 2023-ban kis mértékben nőtt a kölcsönzött dokumentumok száma a 2022-es év adataihoz viszonyítva.
11. ábra: könyvtári rendezvények (programok és képzések, tréningek) száma
12. ábra: könyvtári rendezvényeken részt vevők száma
2023-ban a könyvtári rendezvények száma 2022-höz képest (7%-kal) nőtt, amely illeszkedik a növekvő tendenciába. Ezzel párhuzamosan a könyvtári rendezvényeken részt vevők száma is több mint 12%-os emelkedést mutat.
13. ábra: nyitvatartási napok száma összesen
14. ábra: nyitvatartási órák és napok száma egy átlagos héten
2023-ban az összesített nyitvatartási napok száma 2022-höz képest enyhe csökkenést mutat, így a tendencia megtört (13. ábra). Az átlagos heti órákban enyhe csökkenés, míg az átlagos nyitvatartási napok száma tendenciózusan stagnál (14. ábra). Vélelmezhetően az energia-veszélyhelyzet hatása miatt több könyvtár rövidített nyitvatartással működött, illetve kevesebb napon volt nyitva, különösen 2023 első félévében, a veszélyhelyzet lezárulásáig – ám tapasztalható még, hogy bizonyos takarékossági gyakorlatok, intézkedések érvényben maradtak azóta is.
15. ábra: könyvtári foglalkoztatottak létszáma (fő)
16. ábra: szakmai munkakörben foglalkoztatottak létszáma (fő)
17. ábra: szakmai munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek létszáma (fő)
18. ábra: foglalkoztatottak létszáma szakmai/nem szakmai bontásban (fő)
2023-ban a foglalkoztatottak száma (összesen és többféle bontásban: szakmai és nem szakmai munkakörökben egyaránt) 2022-höz képest enyhe csökkenést mutat, ami illeszkedik a 2015-től látható tendenciába, kivétel ez alól a szakmai munkakörben középfokú végzettséggel dolgozók száma, amely inkább stagnál a vizsgált időszak alatt.
Kötelespéldányok és kiadványazonosítók
Az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti könyvtári alapfeladatai közé tartozik a kötelespéldányok és a nemzetközi kiadványazonosítók kezelése. Idén először ezen területek statisztikai adatait is hozzáférhetővé tesszük.
19. ábra: beérkezett kötelespéldányok darabszáma
A beérkezett nyomtatott kötelespéldányok száma 2015-től fokozatosan csökkent. A pandémiás időszak alatt érthető volt a csökkenés, de a tendencia megmaradt. Ennek elsődleges oka az, hogy több időszaki kiadvány megszűnt vagy átváltott csak online formátumra.
20. ábra: kiutalt ISBN-azonosítók darabszáma
ISBN-azonosítókat a nyomtatott és elektronikus formában megjelenő könyvek és térképek kaphatnak. 2016 és 2023 között a kiutalt ISBN-ek száma minden évben közel azonos mennyiség volt. 2015-ben a kiugró számkiutalást az online kiadványok jelentős gyarapodása okozta. Az akkor újonnan alakuló online kiadók egy része nem maradt meg tartósan a könyvkiadói piacon, ezzel magyarázható a kiutalt ISBN-azonosítók számának újbóli csökkenése.
21. ábra: kiutalt ISMN-azonosítók darabszáma
ISMN-azonosítókat nyomtatott és elektronikus formában megjelenő kották, zeneművek kaphatnak. A 2020–2021-es időszakban kissé megemelkedett ISMN-számkiutalás oka, hogy a meglévő zeneműkiadók mellett megjelentek újabb kiadók, amelyek online zeneművek és kották kiadásával is foglalkoztak.
22. ábra: kiutalt ISSN-azonosítók darabszáma
ISSN-azonosítókat nyomtatott és elektronikus formában megjelenő időszaki kiadványok (napilap, hetilap, folyóirat stb.) kaphatnak. A kiutalt ISSN-azonosítók száma enyhe csökkenést mutat, ez alól kivétel a pandémiás időszak, amikor, a könyvekhez hasonlóan, megszaporodott az újonnan induló online időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló források száma.
23. ábra: nemzetközi kiadványazonosítók darabszáma
Az összehasonlító grafikonon jól látszik, hogy az ISBN-azonosítók éves kiutalási mennyisége jóval meghaladja mind az ISMN-, mind az ISSN-kiutalást, ami természetes, hiszen míg minden egyes könyv és térkép minden kiadás- és kötésváltozatára új ISBN-azonosítót kell kiutalni, addig az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló források számaiban ugyanaz az ISSN-azonosító szerepel.
További információk, kapcsolódó előzmények