Hír

Könyvtárpolitika
Dancs Szabolcs: A jövő nemzeti könyvtára

Műhelykérdések
Vraukóné Lukács Ilona: Megvalósult egy álom… Könyvtárbusz a Felső-Tisza mentén és a Nyíregyháza környéki bokortanyákon

Körmendi Attila – Szklenárik Péter – Sas Annamária – Pataky Nóra: A problémás mobiltelefon-használat jellemzői fiataloknál és hatásuk az olvasásra

Extra Hungariam
Hajnal Ward Judit – Stewart, Molly – Csűrös-Clark, Sylvia: Marslakók és detektívek. ’56-os magyar tudósok Amerikában

Perszonália
Takáts Béla: Asbóth Miklós (1943-2014)

Könyv
Bényei Miklós: A helyi érték

Ízelítő a lapszámból

„Míg az elhelyezkedés előnyeivel nem tudtunk élni, addig hátrányai többszörösen sújtottak minket. Az épület megközelíthetősége az évek során inkább csak romlott, mint javult, akadályokat gördítve nem csupán a felhasználók, de a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni kívánó nyomdák elé is. Egyre többekben fogalmazódott meg az elmúlt években, hogy egy új épület(együttes) kivitelezése az egyetlen módja a hátrányok kiküszöbölésének, a kor igényeinek megfelelő nemzeti könyvtár létrehozásának. Ennek tervezése lehetőséget adna a könyvtári funkcionalitás szempontjainak érvényesítésére”. (Dancs Szabolcs)

„Az olvasás még mindig birtokolhat egyfajta előnyt a mobiltelefonokkal szemben a jól megalapozott nevelés során. Bizonyos életkorig a gyerekek korlátozva vannak a mobiltelefon-használatban, míg az olvasásnak sokkal nagyobb tér jut: az alsós években még fontos örömforrás és sikerélmény. Ez az időszak fontos lehet az olvasás szeretetének kialakításában. Hasonlóképpen ez az időszak a helyesírás fejlesztése szempontjából is fontos, mivel a gyakori SMS-használat következtében a fiatalok helyesírása romlik.” (Körmendi Attila – Szklenárik Péter – Sas Annamária – Pataky Nóra)

„A fellelhető dokumentumokból kiderül, hogy a Rutgers Egyetem nyelvtanfolyama három nyelvtanárral működött, három különböző szinten. A helyszínnek egy frissen felhúzott, de még át nem adott kollégiumot választottak, ahová egy csomóba költöztették a negyven valahány menekültet. Nyolc héten át szinte éjjel-nappal angol nyelvet és amerikai kultúrát tanultak a résztvevők, már aki végig maradt. Kaptak étkezési utalványt az egyetemi menzára, a segélyszervezetek ruhát és orvosi ellátást biztosítottak, és egy kis zsebpénz is került innen-onnan. Miközben látszólag az egyetemisták életét élték, nyilvánvalóan érezhető volt a bizonytalan jövő miatti aggodalom. Személyes beszélgetéseinkből kiderült, hogy így is rendkívül szerencsésnek érezték magukat, hogy együtt maradhattak.” (Hajnal Ward Judit – Molly Stewart – Sylvia Csűrös-Clark)