Hír

Könyvtárpolitika
Fehér Miklós: Mi olvasható ki a gyarapodás állomány-összetételéből a 2015-ös statisztika alapján?

Fórum
Pintér László: „Országok rongya! Könyvtár a neved”

Napló
Koncz Károly: Valahányszor meghallom…

Műhelykérdések
Dóra László: A Nagy Könyv – tíz év után

Konferenciák
Török Beáta: Az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének szarvasi találkozója

Perszonália
Takáts Béla: Szurmay Ernő (1923-2016)

Könyv
Bényei Miklós: Újraolvasva (9) Az erdőntúli veszedelem

Ízelítő a lapszámból:

„Arra nézve nincs elérendő célérték, hogy mi a jó arány a hagyományos (nyomtatott) és az elektronikus dokumentumok gyarapodása között. A trend ugyanakkor egyértelmű. Néhány évtizede a könyvtári állomány még nem tartalmazott elektronikus dokumentumokat, ma pedig már az új gyarapodás több mint 10 százalékát ez a dokumentumtípus adja. Valószínűleg hamarosan elérkezünk az 50-70 vagy akár 80 százalékos értékhez is. A papír alapú könyvet, nyomtatott dokumentumot birtokló könyvtárból el fogunk jutni a hozzáférés alapú könyvtárba. Ahol nem a birtokolt gyűjtemény nagysága lesz az, ami a könyvtár rangját alapvetően meghatározza, hanem az, hogy mihez tud az adott intézmény jogtiszta módon hozzáférést biztosítani és milyen formában.” (Fehér Miklós)

„A technika ma jóval előbbre jár, mint az emberi szellem. Kedves vesszőparipám a serpa története. Amikor a hegymászók túlságosan gyorsan előrementek, utánuk szólt a serpa, azt mondta, álljunk meg, hogy a lelkünk utolérjen minket. Mert a test lélek nélkül semmit nem ér, amint a lélek test nélkül semmi. Ha a kettő együtt, harmóniában van az emberben, akkor tud boldog lenni, akkor tud alkotni, ha nem, akkor boldogtalan lesz, vagy éppen gonosz. (…) Mit lehet tenni? Nyilván nem kívánom vissza a könyvmásoló szerzetes korát. De álljunk meg egy pillanatra! Hagyjuk, hogy a lelkünk, szellemünk utolérje az előreszaladt technikát. Mert ha nem tesszük, magunkat taszítjuk vissza a középkorba.” (Pintér László)

„A főbb tételeket végigböngészve arányaiban tehát a kötelező általános- és középiskolai olvasmányok találhatók meg a legnagyobb szavazatszámmal, hasonlóan, mint tíz éve. (…) Ez valószínűleg összefüggésben áll az olvasásnak, mint szabadidős tevékenységnek a visszaszorulásával, és azzal, hogy sokan csak régről ismert olvasmányélményeikre emlékeznek, azokat jelölik kedvencnek. Jó hír azonban, hogy nem csak regényeket olvasnak az emberek.” (Dóra László)