Hír

Bódog András – Szabó Piroska: A nyílt tudomány aktuális kérdései az Open Science Conference 2021 tükrében

 

„Az utóbbi öt-hat évben örvendetes módon bővült a magyar e-könyves adatbázisok kínálata, a magyar kiadók elkezdtek felzárkózni a külföldi szolgáltatók által már a kétezres évek eleje óta elérhetővé tett elektronikus könyves szolgáltatások terén. […] 2015-ben jelent meg tesztüzemmódban az első elektronikus könyveket szolgáltató fizetős szolgáltatás az Akadémiai Kiadó jóvoltából MeRSZ, azaz Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás néven. […] A második hasonló kezdeményezés az Interkönyv volt a Typotex Kiadó jóvoltából, amely magánfelhasználók számára már 2011-től kínált DRM-védettséggel ellátott elektronikus könyveket. […] A harmadik széles körű kiadói tartalomszolgáltatás a 2018-ban létrejött Szaktárs adatbázis, amely az előző kettőhöz képest más, bizonyos szempontból gazdaságosabb megoldást állított össze. […] Igyekeztem egységes elemzési szempontokat követni, amelyekben szerepel az adatbázis általános bemutatása, a dokumentumok megtekintési módja, a meglévő értéknövelt szolgáltatások ismertetése, valamint a kezelőfelület értékelése is. Elemzésemben kitérek a felhasználási jogok, valamint a távoli elérés kérdéseire…” Mátyás Melinda: Körkép a magyar nyelvű e-könyveket szolgáltató előfizetéses adatbázisokról

 

„A nyílt tudomány közel 5-7 év alatt végbemenő, azaz meglehetősen gyors fejlődése négy szakaszra bontható. A kezdetben alulról felfelé szerveződő mozgalom az első fázisban létrehozta mindazon eszközöket és technológiákat, amelyek szükségesek a nyílt tudományos információáramlás biztosításához. A második fázisban ehhez igazodott a tudománypolitika, majd a harmadik fázisban a téma szakértői elkezdték megosztani tapasztalataikat, végül a negyedik fázist a nyílt tudománynak a társadalom felé való nyitása jellemzi, különös tekintettel a Covid-19 járványt érintő tudományos eredményekre. A pandémia miatt az oktatás és a tudományos kutatás az érdeklődés homlokterébe került, a vírus elleni védekezés érdekében az addig fizetőfalak mögött lévő tartalmak elérhetővé váltak. De vajon ez lehet-e az új norma a jövőben? Megvalósulhat-e a nyílt tudomány fenntartható és globális hozzáférhetőségének célkitűzése? A konferencia előadóinak mindegyike reflektált ezekre a kérdésekre, más és más irányból közelítve meg a nyílt tudomány témakörét.” Bódog András – Szabó Piroska: A nyílt tudomány aktuális kérdései az Open Science Conference 2021 tükrében

 

„Az olvasás nemcsak a szókincset növeli, hanem a választékos kifejezésmódot is gazdagítja, továbbá a különböző témákban való jártasságot is segíti. E régi „bölcsesség” igazát a kézzel vagy géppel írt dokumentumok kiválóan bizonyítják, például a levelek vagy az iskolai dolgozatok igazán sokatmondók tudnak lenni. A figyelmes szemlélő könnyen észreveheti, hogy melyik diák van birtokában az úgynevezett kidolgozott nyelvi kódnak. A megfigyelések és észrevételek pedig általában valóban igazolják a nyelvhasználat és az olvasottság közötti összefüggéseket. A felnőttképzésben részt vevő 18–24 év közötti fiatalok között például jelentős különbségek mutatkoznak, akár a beszélt, akár az írott nyelvhasználatot vesszük górcső alá. Egy egyszerű beszélgetés során már akár egy-két kérdéssel is gyorsan ki lehet deríteni, hogy ki szeret olvasni az osztályközösségben. Ezt a lehetőséget kihasználva térképeztem fel, hogy egy idegenforgalmi osztályból ki az, aki szeret és szokott is rendszeresen olvasni.” Dóra László: Miért és hogyan olvasnak? Rövidke riport a könyvforgató fiatalokról