Hír

A 3K 2018. szeptemberi számának tartalma:

Könyvtárpolitika
Halász Annamária: Egy lépéssel közelebb a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi helyzetének rendezéséhez

Műhelykérdések
Útmutató a babáknak és kisgyermekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz

Konferencia
Kardos Ferenc: Könyvkincsek zalai falvak könyvtáraiban

Olvasás
Veress Anikó: A nyomok a könyvtárba vezetnek. Nyomozás a krimi világában –vetélkedő az iskolai diáknapon

Könyv
Bánkeszi Katalin: Egy „újraolvasott” élet
Radó Rita: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények
Szepesi Judit: Elektronikus tanulási környezetek – Komenczi Bertalan könyvéről

Ízelítő a lapszámból:

„A hatékony elektronikus könyvtári szolgáltatások feltétele a szerzői jogilag védett alkotások tekintetében az automatizált jogosítási folyamatok kialakítása. Ez egyrészt a jogosultkutatás, másrészt a jogdíjak beszedésének és kifizetésének automatizálását jelenti, amely közös jogkezelés keretében valósulhat meg. A jogosítási folyamat a jogalkotás eszközeivel is egyszerűsíthető, az engedélyezési mechanizmusok alóli kivételek bevezetésével vagy a felhasználási jogok korlátozásával. A fentiekből látható, hogy a Parlament mindkét megoldást magáévá teszi a kereskedelemi forgalomban nem kapható művek felhasználásának megkönnyítése érdekében.A Parlament 2018. szeptemberi döntése nyomán ily módon egy lépéssel közelebb kerültünk a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi státuszának rendezéséhez.”(Halász Annamária)

„A gyermekkönyvtáraknak ki kellene szolgálnia a babák és kisgyermekek szükségleteit, ami támogatja a felfedező tanulás, az érzékelés és a későbbi írást-olvasást megalapozó literációs tudatosság fejlesztését. A gyermekek fejlődésének korai szakaszában be kell vezetni és erősíteni kell olyan literációs készségeket, mint a beszédprodukció, a beszédhanghallás és beszédértés, valamint az olvasás. Ehhez a szülők és gondozók számára rendelkezésre kell álljanak zenék, könyvtárban használható játékszerek, valamint olyan terek, amelyek alkalmasak drámajátékra, a háztartási és a társadalmi ismeretek játékos elsajátítására, a tudományos ismeretterjesztésre. E témákban képzési alkalmakat és kézműves foglalkozásokat kell kínálni a szülők és mindazok számára, akik gyermekekkel foglalkoznak.”(IFLA – Útmutató a babáknak és kisgyermekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz)

„A könyvtárosok vállalhatják, hogy szakmai segítséget adnak a régi gyűjtemény védelmében, feltárásában, digitalizálásában a helyi és a virtuális értékőrzésben. Érdemes-e ezt vállalni? Mindenképp, de nem erőn felül, és szorosan együttműködve a településen mindenkivel, akivel csak lehet. Érdemes nemcsak a polgármesterekkel, hanem az épületet gondozó minden emberrel kapcsolatot tartani, megbeszélni velük, hogy rendezvények vagy az épületben végzendő munkák során hogyan is kell védeni a gyűjteményt. (…) Akkor sikeres tevékenységünk, ha a gyűjtemény nem zárt múzeummá válik, hanem egy izgalmas falutörténeti szolgáltatássá, ha a gondozásába bevonjuk a helyben alkalmas önkénteseket, felvértezve őket a megfelelő ismeretekkel, és ha a hangsúly emellett is az olvasáson, a friss könyvtári állomány intenzív használatán marad.” (Kardos Ferenc)