Több mint száz résztvevővel zajlott le 2023. május 31-én a Helyben vagyunk!, avagy a közkönyvtárak szerepe a helyi közösségek jólétében és jóllétében című konferencia a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A rendezvény a Közkönyvtárak a XXI. században sorozat 2023-as állomása és egyben a Budapest főváros egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő Budapest Könyvfőváros 2023 projektjének része volt.
Külföldi előadókat is felvonultatva számos jó példát mutatott a konferencia a közkönyvtárak helyi közösségek életében betöltött szerepére, ugyanakkor hangsúlyt helyezett arra is, hogy tudatosítsa a könyvtárosokban közösségépítő munkájuk jelentőségét.
Takács-Sánta András (humánökológus, egyetemi docens, ELTE TÁTK): Ökológia, egészség, demokrácia – A könyvtárak szerepe egy új világ fölépítésében
A nyitóelőadásban Takács-Sánta András, az ELTE TÁTK docense humánökológusként Ökológia, egészség, demokrácia címmel a könyvtárak, könyvtárosok azon szerepére hívta fel a figyelmet, mellyel egy új világ felépítéséhez járulhatnak hozzá. Az előadó szerint a jelenlegi összetett civilizációs válságból, polikrízisből kivezető út vagy inkább utak megtalálásában kiemelt szerep jut a helyi közösségeknek és ezáltal a közösségeket összetartó könyvtáraknak is. A kutatások azt mutatják, hogy túlságosan szűk hatalmi érdekek befolyásolják világunkat, s ez a mai globális problémákhoz vezetett. A válságra azonban nem csak veszélyként lehet tekinteni. A veszély egyben lehetőség is a világváltoztatás alulról jövő kezdeményezései számára. Ehhez a civilizációs átmenethez, a gondolkodás és értékrend megváltoztatásához a könyvtárosok is hozzá tudnak járulni. Például már azzal is, ha a könyvtár épülete példamutató. Nemcsak abban példamutató, hogy energiatakarékos és kiemelt, világváltoztató polcokra kerülnek az értékrendet átalakító kiadványok, de például abban is, hogy zöldkörnyezetet biztosít, legyen az madárbarát kert, komposztpont-üzemeltetés vagy a már több könyvtárban is működő magkönyvtármozgalom.
Agnieszka Staniszewska-Mól (igazgató, Krakkói Városi Könyvtár): Automata könyvbokszok Lengyelországban – Napos és árnyoldalak
A Krakkói Városi Könyvtár közösségi költségvetés, állami és önkormányzati források segítségével szerzett be könyvbokszokat mind a főkönyvtár, mind néhány fiókkönyvtár szolgáltatásainak kiterjesztésére. Népszerűségükről sokat elárul, hogy a 43 rekeszes könyvszekrények hamarosan kicsinek bizonyultak, és 72 rekeszesek beszerzése vált indokolttá. A könnyű használat, a nyitvatartási időn túli átvétel és visszavétel lehetősége 2022-ben több mint 20 ezer használati alkalmat eredményezett. A modernitás szimbólumává vált, reklámfelületként is működő könyvbokszok hálózatát szeretnék bővíteni.
Bardóczi Sándor (osztályvezető, Budapest Főváros, Várostervezési Főosztály): A kultúra szerepe a fővárosi zöldterületeken
C. C. L. Hirschfeld Theorie der Gartenkunst című művéhez fűződik az a tájépítészeti elképzelés, amelynek célja a különböző társadalmi osztályok találkozásának, a kultúra becsempészési lehetőségének megteremtése a közparkokban. E gondolat mentén alakítottak ki Budapesten is számos közösségi zöldfelületet, mint például a világ harmadik népkertjeként létrehozott Városligetet, amely szobraival vagy zenepavilonjával kapcsolódik a kultúrához. Ide sorolható még a Norma-áriáról elnevezett Normafa, az 1929-től megrendezésre kerülő ünnepi könyvhét vagy a Margitsziget Művész sétánya. Újabb kapcsolódási pontok a Bikás park és az ARC-kiállítás, illetve a Gellért-hegyen a Nelson Mandela emlékére megvalósított szabadtéri installáció. A tervekben szerepel a Városháza park új közösségi térként való felújítása, valamint a Népliget újratervezése. A könyvtáraknak is meg kell találniuk a kapcsolódási lehetőségeket ezekhez a zöldterületekhez.
Ismena Meić (igazgató, Zágrábi Városi Könyvtár): Zágráb új jelképe – a városi könyvtár
Az előadás a Zágrábi Városi Könyvtárat és tervezett épületfejlesztési projektjét mutatta be. Jelenleg a könyvtár a város több pontján működő hálózatot üzemeltet, melyet a két központi könyvtári, 12 kerületi és két fiókkönyvtári épület, valamint a 48 megállót érintő könyvtárbusz alkot. Stratégiájuk fókuszában a már létező szolgáltatásaik mellé új technológiák alkalmazásával minden korosztály igényeit kielégítő, új szolgáltatások bevezetése áll. Ezen új szolgáltatásaik közül az igazgatónő kiemelte többek között a ZaKi Book nevű e-könyv-kölcsönző applikációjukat, valamint néhány célzott társadalmi réteget megszólító rendezvénysorozatukat, melyek modern tudományos eredményeket vagy kortárs irodalmat közvetítenek nagy sikerrel. Egyik központi könyvtári épületüket, mely egy 1895-ben épült palotaépület, már rég kinőtték mind az állomány, mind az olvasói szolgáltatások, rendezvények tekintetében, ezért legnagyobb projektjük, melyen 2010 óta kitartóan dolgoznak, hogy könyvtáruknak új épületet biztosítsanak. Ez a munka már túljutott a látványtervek elkészítésén. A tervezett, új épület körülbelül egy kilométerre van a város főterétől, jó közlekedési adottságokkal, fontos középületek szomszédságában. A valamikori Paromlin nevű gőzmalom ipari műemlék épületegyüttesét mentik meg azzal, hogy olyan városi könyvtárrá alakítják át, mely a város szimbóluma és egyben nappalija is lesz. A fejlesztés szlogenje: Eddig a Paromlin mint malom táplálta a várost, és ezután is a Paromlin fogja táplálni a várost, de már mint könyvtár.
A délelőtti előadások után a nézők is kérdezhettek az előadóktól.
Péterfi Ferenc (a Közösségfejlesztők Egyesülete tanácsadó testületének vezetője): A közösségi terek kitüntetett szerepe a szomszédságok életében
A hangulatos büféebéd után Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesülete tanácsadó testületének vezetője elméleti előadása következett. Nagy teret szentelt a téma olyan általános fogalmainak hétköznapi közelhozására, mint a lokalitás, a szomszédság, a helyi nyilvánosság, a párbeszéd vagy a részvétel. Sok helyen vannak közösségi pontok, sok intézmény működtet közösségi tereket és csatornákat, mégis kitüntetett szerepe lehet ezek között a helyi könyvtáraknak. Pallai Katalin Társadalmi részvétel című tanulmányára hívta fel a figyelmet, mely a részvételi intézmények építésével is hangsúlyosan foglalkozik. A közönség még nem közösség, hangsúlyozta az előadó, és a valamikori piac agora szerepét a mai könyvcsere információcsere-folyamatával vonta párhuzamba, ezen a ponton bekapcsolva a folyamatba a helyi könyvtárak tanácsadó, ösztönző szerepét is.
Czakóné Gacov Katalin (igazgató, Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szolnok): Szolnok nappalija
A szolnoki könyvtár igyekszik megfelelni a közösségi térrel kapcsolatos elvárásoknak (biztonságos, nyugodt, kényelmes stb.), továbbá csatlakozni a fenntartó kulturális koncepciójához, amely szerint Szolnok a megtartó közösségek városa kíván lenni. Ennek érdekében több célcsoportnak is igyekszik közösségi lehetőségeket biztosítani, illetve azokat folyamatosan fejleszteni. Kismamák számára hozták létre a babázó, majd a játszó-kuckó foglalkozást, amelyek működtetésébe szakembereket is bevonnak. A Lady’s Club a nők igényeire reagál, helyi előadók meghívásával sikerült jól beágyazódni a közösség életébe. A középiskolásoknak szóló ifjúsági részleg segítségével sikerült megszólítaniuk ezt az egyébként nehezen elérhető korosztályt. Az új ifjúsági tér közösségi tervezéssel alakult, és olyan sikeres programsorozataik vannak, mint a SzolnoCon rendezvény. Fontos az önkénteskedés, amely a könyvtár és a fiatalok között kialakult bizalmon alapul. Használói igény alapján a felsősöket is igyekeznek megszólítani, a korosztály számára kialakítani programokat. Könyvtári minőségi díjas könyvtárhoz méltóan jellemző a könyvtárra a használói igények monitorozása, fókuszcsoportos beszélgetések, trendek követése, a közös tervezés, gyors reagálás, fenntarthatóság, gazdaságosság.
Mátraházi Zsuzsanna (könyvtárvezető, Vasas Központi Könyvtár Alapítvány): KÖZ-könyvtár-TÉR
Mátraházi Zsuzsanna, a Vasas Központi Könyvtár Alapítvány könyvtárának vezetője egy szociálisan rendkívül hátrányos területen működő alapítványi könyvtár lehetőségeit mutatta be előadásában. A nappali melegedők és hajléktalanszállások tőszomszédságában működő hatalmas elöregedett gyűjteményt hogyan lehetett élővé, a környezet számára hasznossá tenni? Beszélt arról, hogyan sikerült lehántani a vasas szakszervezeti székházhoz tapadt előítéleteket, valamint közel vinni a könyvtári szolgáltatásokat a helyben élők kulturális igényeihez. Részletesen bemutatta az intézmény nyitottá, közösségivé tételének lépéseit és az ehhez kötődő kommunikációs tevékenységet.
Schnell-Nagy Erika (könyvtárvezető, Solymár Imre Városi Könyvtár, Bonyhád): „Egy mindenkiért”
A bonyhádi könyvtár számos közösségteremtő rendezvénnyel büszkélkedhet. Egyik legjelentősebb rendezvényük a háromnapos Völgységi Könyvfesztivál. A mindössze ötfős könyvtár a klubok, kiállítások és könyvbemutatók mellett számos, gyerekeknek szóló programot is szervez: könyvtárhasználati órák, levelezőversenyek, vetélkedők, mesemondó és szavalóversenyek, német nyelvű szép kiejtési verseny, német nyelvű „ki mit tud?”, rajzpályázatok, olvasókirály-választás színesítik programkínálatukat. A változatos tematikájú öt nyári táboruk számát hétre szeretnék növelni. A számos program mellett a kollektíva fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, elindultak a Minősített Könyvtár cím pályázaton, és azt el is nyerték 2022-ben.
Kuczkó Andrea (könyvtárvezető, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Könyvtár): Könyvtár és találkahely a körúton – A FSZEK Körúti Könyvtár közösségi terei és rendezvényei
A házigazda, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előadása zárta a konferenciát. Legújabb gyöngyszemüket, a másfél éve megnyitott Körúti Könyvtárat mutatták be, mely a 46 tagkönyvtárból álló fővárosi könyvtári hálózat ékköve. Marketingszempontból is telitalálat. A hatalmas kirakatok fényei sötétedés után még a körúti villamosról is ingyenreklámként vonzzák a tekintetet. Kuczkó Andrea, a könyvtár vezetője előadásában szisztematikusan ismertette a könyvtár minden szakmai vetületét. Az épület elhelyezkedését, paramétereit. Milyen állományokból építkeztek? Milyen modern könyvtártechnikai eszközöket alkalmaznak? Milyen alapszolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások működtetésére tervezték? A terek kialakítása hogyan igazodik az eltérő felhasználói igényekhez és a különböző szolgáltatástípusokhoz? Milyen bútorzat segít megfelelni a többfunkciós térigényeknek? Hogyan alakult a közönségük az elmúlt másfél évben? Milyen együttműködésekkel, marketingkommunikációval tudják támogatni a könyvtár életét?
További képek a konferenciáról: