Hír

Pontosan 10 évvel ezelőtt, 2008. november 20-án mutatták be és adták át a nagyközönségnek az Europeana-t Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke, Viviane Reding, Információs Társadalom és Médiaügyi biztos, a tagállamok kulturális miniszterei és kulturális intézményeinek képviselőinek a jelenlétében.

Az Europeana története egy francia nyelvű levéllel kezdődik, amelyet hat ország (Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) hivatalban lévő kormányfői küldtek José Manuel Barroso-nak. A levélben egy európai digitális könyvtár felállítását kezdeményezték, amely a kulturális és tudományos örökséghez való hozzáférést segítené elő. Az Európai Bizottság elnöke 2005. július 7-én kelt válaszlevelében üdvözölte az elképzelést és támogatásáról biztosította a kezdeményezőket.

2007. november 8-án kezdte meg működését az európai digitális könyvtár támogatására létrehozott alapítvány, amely a levéltárak, múzeumok, könyvtárak és audiovizuális intézmények tartalmainak a közös online hozzáférési pontja irányába tett erőfeszítések formalizálását tűzte ki célul. Az első statikus modellt 2008. február 1-én mutatták be Frankfurtban, a prototípust pedig egy érintetteknek rendezett konferencián Hágában, június 23-24-én.

Az induláskor 4,5 millió digitális dokumentum vált elérhetővé a 27 tagállam nemzeti könyvtáraiból és más kulturális intézményeiből.

Az Europeana új utakat kínált az európai örökség feltárására. Célként fogalmazták meg, hogy bárki, aki az irodalom, a történelem, művészetek, tudomány, politika, zene vagy mozi iránt érdeklődik, ingyenesen, gyorsan, egyetlen közös portálon férhessen hozzá Európa legnagyobb gyűjteményéhez, legjelentősebb mesterműveihez, mindezt valamennyi Európai Unióban hivatalos nyelven.

Jelenleg több mint 58 millió műalkotást, műtárgyat, könyvet, videót és hanganyagot böngészhetünk a portálon Európa teljes területéről, ezek között magyar szolgáltatótól több mint 850 ezer rekord érhető el. A hazai partnerek között megtalálhatók nagy intézmények, mint az Országos Széchényi Könyvtár, szakterületi aggregátorok, mint a Museumap, és megyei könyvtárak is, mint a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár.