Hír

A 2016-2019 között zajló ALMPUB projekt (The ALM Field Digitalization and the Public Sphere –  Könyvtári, levéltári és múzeumi szektor, digitalizálás és a nyilvános szféra) európai összehasonlításban vizsgálja a könyvtárak, levéltárak és múzeumok mint nyilvános intézmények szerepét a társadalomban. A projektben az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete konzorciumi partnerként vesz részt. A projektidőszak felének eltelte alkalmából 2018. május 8-án Oslóban a Norvég Nemzeti Könyvtárban nyilvános szemináriumot rendeztek az eredményekről és az előttünk álló kihívásokról. A Könyvtári Intézet részéről Tóth Máté, a konzorciumi együttműködésben résztvevő munkatárs volt jelen. A következőkben az elhangzott előadásokból mutatunk be néhányat.
A norvég nyelvű konferencia nyitóelőadását Jens Thorhauge (Dán Könyvtár és Médiahatóság) tartotta. Egy új nyilvánosság jelent meg, amelyben az intézményeknek is új kihívásokkal kell szembesülni. A feladatok, dilemmák és lehetőségek számbavétele során felhívta a figyelmet a könyvtárosok szemléletváltásának és a változó körülményekhez való állandó alkalmazkodás fontosságára.
Sigrid Sokstad (OsloMet) a digitalizálási politikák implementálását, annak eredményeit vizsgálta. Az eredmények szektoronként eltérőek. 2009-2015 között a norvég nemzeti könyvtár majdnem a teljes állományát, a múzeumok gyűjteményeik 30%-át, a levéltárak pedig a tartalmaik mindössze 2%-át digitalizálták. Az egyes intézménytípusok közötti nagy különbségek egyik oka az volt, hogy a nemzeti digitalizálási politika nem volt kellőképpen világos az intézményeknek, így az implementálás sem lehetett sikeres. A könyvtári területen létrehozták a Mo i Rana-i digitalizáló műhelyt, ahol nagy mennyiségben, professzionális körülmények között, tervszerűen digitalizálták a könyveket. Ilyen, vagy ehhez hasonló kezdeményezés a levéltári területen nem volt. A levéltárak relatív sikertelenségére reagálva 2017 decemberében új levéltári törvényben igyekeztek orvosolni a problémákat.

Håkon Larsen (Høgskolen Innlandet) a Lokalhistoriewiki.no-t, a norvég helytörténeti intézet 2007 óta működő kezdeményezését mutatta be, amelynek a lényege, hogy a wiki technológiára alapozva egységes kereteket biztosítson a helytörténeti témában született lexikon szócikkek, eredeti kutatások, valamint korábban már publikált tartalmak közzétételére. Ez egy olyan nyilvános tér lett, ahol az amatőrök és a szakmabeliek megoszthatják egymással az eredményeiket és reflektálhatnak egymás gondolataira. A projektnek a 2700 használó, 49.000 szócikk és évi 1 millió látogatás jelzi a sikerét. A nyílt és demokratikus szerveződés, a konszenzuskeresés valamint a használó felhatalmazása nyomán a projektben sikerült megvalósítani egy igazán jól funkcionáló digitális találkozóhelyet.
Casper Hvenegaard Rasmussen (Koppenhágai Egyetem) a könyvtári, múzeumi és levéltári szektor konvergenciájáról tartott előadást. Vannak szervezetek, például a 2003-2012 között működő „ABM Utvikling” Norvégiában vagy az Uppsalai Egyetem Könyvtáros, Levéltáros és Muzeológus Intézete, amely a három szektorral együtt foglalkozik. A 90-es években jelent meg a „memóriaintézmények” fogalma. A közös cél, a digitalizálás közös kihívásokat hozott ezen intézmények számára. A levéltáros passzív kurátorból közösségi facilitátor lett, a könyvtárak a gyűjtemények helyett a kapcsolatokra kezdik helyezni a hangsúlyt, a múzeumok esetében pedig a gyűjtemény-vezérelt megközelítés helyett egyre inkább a használó-vezérelt megközelítésről kezdenek beszélni. Az új, közös kihívások a közösségi tér, a maker space, a nyilvános párbeszéd támogatása és az új élmények megtapasztalásának elősegítése lett.
Koizumu „Masa” Masanori (Tsukubai Egyetem) a közkönyvtár hibridizálásának három modelljét mutatta be. A társadalom folyamatosan változik az IT hatására. Minden polgár szabadon be tud kapcsolódni a nyilvános vitákba digitálisan. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükségük van torzításmentes információra, sokkal inkább, mint korábban. A könyvtárak közösségi terekké váltak, ahol az emberek meg tudják beszélni az őket is érintő problémákat. A nyilvános tér jellemzői a nyitottság, a vita és a résztvevők közötti közös érdeklődés, közös értékek. A három dimenzió (modell): 1. a digitális és papír média integrációja; 2. a közgyűjteményi szektor integrációja; 3. a különböző típusú könyvtárak közötti konvergencia. Mindhárom trend ugyanabba az irányba vezet: a használóknak mind kiterjedtebb hozzáférést kínálni a közgyűjteményekben őrzött tartalmakhoz.

Cicilie Fagerlid (OsloMet) a használók oldaláról mutatta be a könyvtár mint nyilvános tér problematikáját. Norvég közkönyvtári terek vizsgálatával arra kereste a választ, hogy a könyvtár mitől lesz az emberek számára vonzó találkozóhely, közösségi tér. Szükség van hozzá olyan atmoszférára, amelyben senki nem érzi magát kirekesztve. A közkönyvtárban az emberek azzal, hogy dolgoznak, egymást is inspirálják a munkára. Mindennapi élethez kapcsolódó dolgokat lehessen csinálni (enni, olvasni, beszélgetni, játszani). A társadalom minden tagjával lehessen ott találkozni, meg lehessen figyelni, hogy ők hogyan viselkednek.
A konferenciát megelőző napon a konzorciumi partnerek értekezlete zajlott a konzorciumvezető OsloMet szervezésében. Itt áttekintettük – többek között – a Magyarországon és öt másik országban párhuzamosan zajló kérdőíves adatgyűjtések tapasztalatait és egyeztettünk az adatok elemzésével kapcsolatos feladatokról.