Hír

A Félelmek és lehetőségek a múzeumi minőségmenedzsmentben című szakmai beszélgetésre a múzeumi szféra minőségmenedzsment munkájához kapcsolódó szakembereket hívtak meg résztvevőnek. Így Nagy Magdolna (Szabadtéri Néprajzi Múzeum MOKK; mb. igazgató) a képzést, Gregász Tibor (Óbudai Egyetem, IDEACOM) a kutatást, Márkus Mariann (Hatvany Lajos Múzeum; igazgató) a tesztelést, Sz. Fejes Ildikó (Magyar Nemzeti Múzeum OMMIK; főosztályvezető) a használatot, Fehér Miklós a könyvtári terület egyedüli meghívottjaként pedig a fejlesztést képviselte.

A minőségmenedzsment nem csak ebben a beszélgetésben kapott helyet, hanem a kétnapos konferencia több előadásában is, hol közvetve, hol közvetlenül, de előkerült. A múzeumoknál jelenleg a kidolgozás és tesztelés szakaszában van a minőségirányítási rendszer, amelyet az ISO 9001:2015 és a TQM alapelvek vegyítésével kívánnak létrehozni – mondta Gregász Tibor. Ez a keretrendszer lesz az alapja a minőségmenedzsment pályázataiknak is. A Márkus Mariann vezette Hatvany Lajos Múzeum egyike azoknak, ahol jelenleg is tesztelik a keretrendszert, az igazgató asszony arról számolt be, hogy a folyamatazonosítás, -szabályozás fázisában vannak. Ugyan a keretrendszer fejlesztése 2016-ban vette kezdetét, de előtte már a Magyar Nemzeti Múzeum igazolta, hogy a múzeumi intézmények is alkalmasak a minőségirányítás alapú fejlesztésre.

A múzeumi minőségirányítás célja, hogy egy egységes, a jogszabályoknak megfelelő, adatszolgáltatási tevékenységre építő, módszertani gyakorlatot hozzon létre. A könyvtári példához hasonlóan: a múzeumoknál is differenciáló pont a szervezet mérete, a hálózatban ellátott szerepköre. A múzeumi szféra munkatársai szakmai napok alkalmával beszélgetnek a minőségmenedzsment feladatokról, és külön képzést is szerveznek a témában, kimondottan a vezetők számára.

A félelmek eloszlatásának jó eszköze a munkatársak teljes körű bevonása a folyamatok tisztázásába. Fehér Miklós kiemelte, hogy könyvtári területen az a tapasztalat, hogy bár első reakciójuk a kételkedés és az esetleges plusz feladatvállalással szemben tanúsított ellenállás, hosszú távon a munkatársak számára van a legnagyobb értéke a Minősített Könyvtár címnek és a Könyvtári Minőségi Díjnak. Ezen túl a minőségmenedzsment a csapatmunka eszköze lehet, általa növelhető a munkatársak elköteleződése az intézmény felé.