2019. június 6-án kilencedik alkalommal rendezték meg az Infoparlament című konferenciát, amelynek fókuszában az információs társadalom működését, fejlődését elősegítő aktuális fejlemények, aktív párbeszédet igénylő kérdések álltak.
A következőkben rövid beszámolónkat olvashatják, a teljes beszámoló a Könyv, könyvtár, könyvtáros című folyóiratban fog megjelenni.
A konferenciának a Magyar Országház és a Várkert Bazár biztosított helyszínt, szervezője az Infotér Egyesület volt. Idén elsősorban a mesterséges intelligencia témakörével foglalkoztak ez előadók, akik jórészt az üzleti élet szereplői közül kerültek ki, ami a legkevésbé sem baj, hiszen a gazdasági és társadalmi folyamatok mindenre kiterjedő digitalizálásának fontos szereplői. Úgy gondoljuk, hogy a könyvtári szakemberek számára is nagyon fontos, hogy információt szerezzenek ezekről a változásokról, fejlesztésekről, amelyek szakmánkra is hatással vannak. A konferencia rendkívül nagy érdeklődésre tartott számot, több, mint 400-en vettek rajta részt.
A mesterséges intelligencia iránti érdeklődés az elmúlt néhány évtizedben újra és újra fellángolt, ám az elmúlt 2-3 évben tapasztalható lelkesedés egészen más természetű, mint a múlt évezredben, hiszen az MI technológia már része a mindennapjainknak, ott van többek között az okostelefonok kameráinak képelőállító algoritmusában, a közlekedési eszközökben, a webes szolgáltatásokban, a bankok informatikai rendszereiben is. A digitalizáció, a digitális átalakulás olyan változásokat eredményez a társadalom életében, amelyek visszafordíthatatlanul megváltoztatják az emberek mindennapjait.
Az Infoparlament konferencia Soltész Attila (elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület), Dr. Gál András Levente (szakmai vezető, Digitális Jólét Program) és Jakab Roland (elnök, Mesterséges Intelligencia Koalíció, Digitális Jólét Program) köszöntőivel indult.
Soltész Attila, előadásában kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia a 21. században kulcsszerepet kap azokban a társadalmi és környezeti problémák leküzdésében, amelyek egyre inkább az életünk részévé válnak. Az MI segíthet a klímaváltozás mögött húzódó folyamatok jobb megértésében és a negatív hatások mérséklésében. Felhasználható továbbá az élelmiszer-ellátási problémák megoldásához, és a globális gazdasági folyamatok jobb megértéséhez.
Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a digitalizáció jelentőségére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint napjainkban a digitalizációnak jelentős szerepe van egy állam versenyképességében, egy digitalizációt nem támogató, versenyképtelen állam pedig elveszíti jelentőségét.
Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018-as létrejötte kapcsán tartott előadást az MI jelentőségéről, a benne rejlő lehetőségekről. A koalíciónak jelenleg 181 tagja van és célja, hogy hazánk az MI fejlesztésének terén mihamarabb felzárkózzon az európai élvonalhoz, ezáltal jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége, az MI-megoldások elterjesztése pedig járuljon hozzá a társadalom és a nemzetgazdaság fejlesztéséhez.
A köszöntők elhangzását követően az első előadó Dr. Solymár Károly Balázs, helyettes államtitkár tartotta meg előadását a Digitális Jólét Program 2030 legfontosabb célkitűzéseiről. Elmondta, hogy a közigazgatás jelentős változás előtt áll, hiszen a digitalizáció nyújtotta előnyöket mielőbb be kell építeni a közigazgatásba is.
Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója előadásában feltette a kérdést: a digitalizáció átok vagy áldás? Véleménye szerint nagy hiba, ha a digitalizációt elkezdjük célnak tekinteni, hiszen a digitalizáció inkább egy eszköz ahhoz, hogy elérjük céljainkat, legyen az bármi is. Elmondta, hogy a digitalizáció az okos módon kapcsolódó világról szól, ez igaz technológiai és ember-ember közötti értelemben is.
A következő előadó
Dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár volt. Elmondása szerint a jövő közigazgatása az adatra fog épülni, ehhez szükség van elégséges mennyiségű, tiszta adatra. Ahhoz, hogy megfelelő kormányzati döntések születhessenek, olyan adatbázis összeállítására van szükség, amely alapján a társadalmi folyamatok előre jelezhetők, hiszen egy MI-vel támogatott adatbázis a korrelációkra építve sok mindent képes kimutatni. Az előadás megtekinthető a
Youtube-on.
A konferencia következő előadója Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. Előadásában azokról a modern technológiai megoldásokról beszélt, amelyek elterjesztésében és fejlesztésében a Vodafone is aktív szerepet vállal. Elmondta, hogy Magyarországon elsőként a Vodafone hajtott végre 5G-s fejlesztéseket, ez is mutatja a vállalat elkötelezettségét az innovációk terén. Számos egyetemmel és piacvezető céggel állnak folyamatos együttműködésben, közösen telepítenek 5G rendszereket, és igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket, amelyekben a multik is tesztelhetik saját megoldásaikat. Fontosnak tartja az okos közlekedési megoldások támogatását, a hatékonyság növelését és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.
Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy a Microsoft már a világ vezető felhőalapú platform szolgáltatója, és a cég tevékenységének középpontjában a mesterséges intelligencia fejlesztés áll. Az elmúlt években a teljes üzleti modelljüket átalakították, a változásokat középpontjában pedig az MI áll.
Sophie Batas, a Huawei Technologies IT biztonsági és adatvédelmi igazgatója előadásának jelentős részében a céget ért közelmúltbéli vádakra reagált, és elmondta, hogy melyek azok az intézkedések és garanciák, amelyek szavatolják, hogy a kínai kormány nem avatkozhat bele a Huawei adatvédelmi intézkedéseibe.
A plenáris előadások sorát Dr. Németh István, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese zárta. Előadásának kulcsgondolata az oktatásban szükséges egyedi tömegtermelés megvalósítása volt. Elmondta, hogy tapasztalata szerint az új generációk számára a digitalizáció olyan, mint az áram vagy a folyóvíz, elengedhetetlen. Ennek következtében jelentősen átalakulnak a munkahelyek, ma már sokkal kiszámíthatatlanabbak, sokkal nagyobb a fluktuáció. Egyre természetesebbé válik, hogy a végzett hallgatók kétnyelvűek, és az otthoni munkavégzés is elfogadottá vált.
A konferencia délutáni programjában négy témában szekcióbeszélgetésekre került sor. Az első és a második szekció párhuzamosan futott, utána pedig a harmadik és negyedik is.
Az első szekcióban a robotok kerültek a fókuszba. A résztvevő szakemberek a saját területükről számoltak be a lehetőségekről, kihívásokról, eddigi tapasztalatokról, a gépi tanuló rendszerek használatáról, a robotok programozásáról. Az MI alkalmazások segítik az emberek munkáját pl. a gyógyításban, egészségügyben vagy akár az autóipar területén. A MI alkalmazása, fejlesztése felelősséggel jár, ezért különösen fontos az etikai alapelvek betartása. A Microsoft hat alapelv alapján szervezi munkáját:
- igazságos
- megbízható
- biztonságos
- befogadó
- átlátható
- felelős
Az említett szekcióval párhuzamosan folyt az infrastruktúra-fejlesztés jövőjéről szóló beszélgetés, amely során a vezetékes hálózatfejlesztésre, a szélessávú lakossági internet-elérés gyors fejlődésére koncentráltak. Az új mobilhálózatok kiépülése mellett a Wi-fi hálózatok is egyre jobban elterjednek, iskolákban, köztereken, kórházakban érhetőek el. Elkészült Magyarország 5G stratégiája is, amely további intézkedéseket indukál.
A harmadik szekció középpontjában az adat állt, amely a XXI. század egyik legfontosabb alapfogalma. A tisztított, strukturált adat mindennek az alapja, amely megosztható, több területen felhasználható.
A negyedik szekció pedig a hálózatkutatásról szólt. Ebben a szekcióban is a téma szakértői mondták el a véleményüket, tapasztalataikat. A Digitális Jólét Program hivatott arra, hogy a magyar társadalom tagjait felkészítse a digitalizációval járó változásokra.