Hír

2019. november 5-én a Határtalan könyvtár - K2 továbbképzési sorozat keretében szakmai továbbképzési napot szerveztünk Okos városokban okos könyvtárak címmel. A nap prezentációi és az előadásokról készült beszámoló ebben az írásunkban olvasható.

A K2 kísérleti műhely 2010-ben alakult a Könyvtári Intézet szakmai irányításával, azzal a céllal, hogy a közgyűjteményi kör számára újdonságértékkel bíró innovatív technológiák létrehozásában és terjesztésében szerepet vállaljon, valamint jelentős szereplők számára együttműködési lehetőségeket teremtsen. A 2019/2020-as évadban a  10 éves jubileum alkalmából egy megújult koncepcióval kívánjuk folytatni a K2 szakmai sorozatát. A négy alkalomra tervezett szakmai továbbképzési sorozatunk határterületeket jár körbe, mint pl. a könyvtárak szerepe az okos városokban vagy az álhírek elleni küzdelem.

Az új koncepció része, hogy az eddigi négy előadás helyett minden alkalommal két előadásra kerül sor, ahol egy, a határterületen járatos szakértő mellett a témára egy könyvtári szakértő is reflektál. Az előadásokat workshop követi, annak érdekében, hogy a résztvevők közösen tudják az elhangzottakat továbbgondolni, megtervezni a gyakorlatba való beépítést, kifejezhetik az újításokhoz és a fejlesztésekhez kapcsolódó meglátásaikat, javaslataikat.

Másik újításunk az, hogy elindítottunk egy online közösségi felületet a Facebookon, egy Facebook csoportot K2 továbbképzési sorozat néven. A célunk a csoporttal az, hogy már a K2 szakmai napok előtt információt adjunk az aktuális témáról. Ebben nagy segítésünkre van a Könyvtártudományi Szakkönyvtár, akik e továbbképzési nap kapcsán is összeállítottak egy bibliográfiát, továbbá más témába vágó, érdekes cikket tettek közzé a csoportban. Szeretnénk helyet biztosítani a párbeszédre, továbbá jó példák megosztására akár a rendezvény után is.

Egyre több szó esik a nemzetközi szakirodalomban a könyvtárak okos városokban betöltött szerepéről, a sorozat első alkalma ennek hazai lehetőségeit kívánta feltérképezni, koncentrálva az együttműködésekre és a fejlesztési irányokra. Céljaink között szerepelt az okos város koncepciójához való kapcsolódási pontok feltárása, valamint az eddigi eredmények, gyakorlatok és a jövőbeni tervek széles körű könyvtárszakmai megismertetése is.

Rab Judit (Lechner Tudásközpont): Okos városok – aktuális helyzetkép

A rendezvény első előadását a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának vezetője, Rab Judit tartotta, aki ismertette az okos városok szereplőit, kialakulásuk szakaszait, valamint az okos város definícióját. Hangsúlyozta, hogy az okos városokban nem kizárólag az innovatív technológiák alkalmazása jelenik meg, hanem fontosabb a fenntarthatóság szempontjának érvényesülése, valamint a lakosság fokozott bevonása a fejlesztésekbe. Többször kiemelte, hogy egy-egy jó projekt még nem jelent okos várost: projekt helyett ökoszisztémát kell megvalósítani. Okos város létrehozására a Boyd Cohen-féle hat kategóriában (okos mobilitás, okos környezet, okos kormányzás, okos gazdaság, okos életkörülmények, okos emberek) mutatott be nemzetközi jó gyakorlatokat. „Okosnak lenni” folyamatos fejlődést jelent, amelyhez elengedhetetlen egy átfogó, rugalmasan alakítható stratégia. Ennek fontosságát olyan példákkal támasztotta alá, amikor egy-egy kezdeményezés módszerének vagy céljának rugalmas megváltoztatásával, gyors reagálással a kezdeti kudarcok után mégis eredményt tudtak elérni. A sikeres megvalósításban minden esetben kiemelt szerepe volt a nyílt adatoknak, azaz a város adatvagyonához való hozzáférés biztosításának, a helyi vállalkozók innovációra ösztönzésének. A kísérletezés és az egymástól való tanulás szintén fontos sajátosságai az okos városoknak. Okos város nem létezhet az okos városokban eligazodni tudó lakosság nélkül. A könyvtárak többek között ezen a ponton tudják hatékonyan támogatni az okos kezdeményezéseket. Az előadó példaként említette a városokban szabadon elérhető könyvtári pontokat, a könyvtári katalógusokból kinyerhető adatokat, a könyvtárak épületének ilyen irányú lehetőségeit. Bemutatta a Dán Műszaki Könyvtárat, amely egyfajta kísérleti laboratóriumként működve, látogatóinak bevonásával vizsgálja többek között az egyén számára legtökéletesebb tanulási környezetet, valamint a tudásmegosztásra leginkább alkalmas tértípusokat. Az előadás zárásaként a Dél-Amerikában található Medellín városban, a bűnözés visszaszorítása érdekében létrehozott könyvtárparkokról esett szó. A projekt során 10 minőségi térrel ellátott könyvtárat építettek a város nyomornegyedeiben a helyiek bevonásával, ötleteik felhasználásával.

További információ az előadásban bemutatott jó gyakorlatokról:
Okos mobilitás: https://www.seoulsolution.kr/en/content/reforming-public-transportation-...
Okos környezet: http://landezine.com/index.php/2015/05/copenhagen-strategic-flood-master...
Okos gazdaság: https://helsinkismart.fi/
Okos életkörülmények: https://www.ibm.com/watson-health
Okos emberek: https://www.thehighline.org/
Átfogó  okos város stratégiák: https://stad.gent/nl/smart-city
https://amsterdamsmartcity.com/
https://hub.beesmart.city/city-portraits/smart-city-portrait-eindhoven
Dán Műszaki Egyetem könyvtárának okos könyvtár projektje: https://www.bibliotek.dtu.dk/english/servicemenu/visit/smart-library
Medellín város könyvtárparkjai:
https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0266666918755642?journalCod...
https://nextcity.org/daily/entry/finding-inspiration-in-medellins-librar...
https://psmag.com/social-justice/library-parks-bring-community-to-colomb...

Kovácsné Koreny Ágnes (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár): Okos könyvtárakkal az okos közösségekért

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese az első előadásra reflektálva, könyvtári szempontból vizsgálta az okos város témakört.
Az „okos város” eredetileg a digitális technológiák fejlődéséhez és az azok segítségével kifejleszthető, hatékony közszolgáltatásokon alapuló települések kialakításához kapcsolódott. Mára olyan intézkedések, fejlesztések gyűjtőfogalmává vált a kifejezés, amelyek a városok, a városi életkörülmények és a városokban élők közérzetének, életminőségének javítását célozzák meg. Az okos város programok egyik stratégiai kulcsterülete lett az okos életvitel témaköre, és sarkalatos céllá vált a városok élhetőségének megőrzése és fejlesztése, az életkörülmények és az életminőség javítása – mind-mind olyan terület, amelyhez működésükkel, szolgáltatásaikkal és programjaikkal a közösségvezérelt alapon működő települési könyvtárak hozzá tudnak járulni. Az okos könyvtárnak még nincs komprehenzív definíciója, Joachim Schöpfer szerint 4 dimenzióját lehet elkülöníteni: az okos eszközök (felhasználó-központú, innováció-alapú), az okos emberek (közösség, tudás-előállítás), az okos irányítás (részvétel) és az okos helyek (zöld könyvtár, okos életvitel). Számos jó gyakorlat található külföldön, ami az okos könyvtárakkal foglalkozik, pl. az ALA könyvtári trendjei vagy az ENSZ Agenda2030 fenntartható fejlesztési céljai.

Workshop az okos könyvtárakért

Az előadásokat követő workshopon az volt a célunk, hogy csoportmunkában feltérképezzük, hogy a Boyd Cohen-féle hat területen a könyvtárak hogyan tudnának hozzájárulni az okos városok kialakításához, valamint hogy hogyan tudnák megmutatni azt a potenciált, amivel rendelkeznek az okos városok megteremtéséhez?

Okos társadalom, emberek

Az „okos emberek” téma keretében a csoport tagjaiban rendkívül sok és sokféle ötlet merült fel a könyvtárak és könyvtárosok szerepét illetően. A teljesség igénye nélkül a következők kerültek szóba: a hamis hírek (fake news) megítélésében illetve leleplezésében nagy szerepe lehet a megbízható, komoly és járatos emberekként számon tartott könyvtárosoknak. Az egyre több könyvtárban tért hódító makerspace divatjához további értéket adhatnak a témához illő bibliográfiák készítésével. Az e-learning formájú képzésben, továbbképzésben résztvevők számára a tanuláshoz kiváló helyszín lehet az infrastruktúrával és szakértő könyvtárosokkal rendelkező könyvtár, amely a diákok korrepetálásához is helyet és szakirodalmat adhat. Helyismereti gyűjteményére alapozva szerepet játszhat a hagyományos, a blended és az e-learninges tananyagfejlesztésekben is.
A könyvtárosok segíthetnek vállalkozások indításában, a könyvtár pedig inkubátort nyújthat a startupoknak - sőt, együttműködést ajánlva akár a könyvtárral kapcsolatos innovációra is ösztönözhetik őket.

A könyvtár inspiráló közeget teremthet a hátrányos helyzetűek számára, valamint a gyermekek tartózkodási helyét jelző applikációval kombinálva az eddiginél is megnyugtatóbb, biztonságosabb  környezetet biztosíthat  mind a gyerekek, mind a szülők számára. Az erre képzett könyvtárosok e-biblioterápiás foglakozásokat tarthatnak gyerekeknek, amivel egyszerre fejleszthetők az olvasási és a digitális készségek.  A közös tudás gyarapítása érdekében a könyvtár sikeresen kezdeményezhet közös munkát, crowdsourcing-ot az olvasók, érdeklődők körében.

Természetesen, a könyvtár közérdekű információkat szolgáltathat, honlapot szerkeszthet az okos város fogalmáról, működéséről, az adott településen már megvalósult okos megoldásokról, sőt akár a használók igényeinek, észrevételeinek közvetítője is lehet az önkormányzat felé.

Mindez széles körű partnerkapcsolatokkal valósítható meg sikeresen - az önkormányzattal, a helyi vállalkozásokkal, az iskolákkal, a civil szervezetekkel és másokkal való együttműködés gyümölcsöző lehet minden résztvevő számára.

Okos gazdaság

Az okos gazdasághoz a könyvtárak több területen hozzá tudnak járulni. Nagyon fontos, hogy meghatározzák a célcsoportot és az együttműködő partnereket. A könyvtárosnak nem kell gazdasági szakembernek lennie ahhoz, hogy megfelelően segíthesse ezt a területet: meg kell találnia és meg kell nyernie azokat a hozzáértő partnereket, akikkel jól tud együtt dolgozni a céljainak elérése érdekében. Segítheti a munkaerőpiac szereplőit, amely a gazdaság fellendülésének egyik kulcsterülete, valamint az álláskeresőket is. A munkakeresőket tanácsadással, ügyintézési támogatással, oktatással, kapcsolatrendszerük bővítésével segítheti. A fiatalabbakat karriernapok szervezésével, a helyi gazdaság kisebb szereplőit, pl. egyéni vállalkozókat pályázati információkkal, irodai szolgáltatások nyújtásával tudja támogatni. A könyvtár helyet biztosíthat különböző szakmai napoknak, konferenciáknak, továbbá a helyi művészeknek, alkotóknak bemutatkozási lehetőséget biztosíthat. Minden helyi szereplőnek a digitális gazdasághoz való kapcsolódását digitális kompetenciafejlesztéssel segítheti.

Okos környezet

A csoport véleménye szerint az okos könyvtári környezet a könyvtár központi elhelyezkedésével (bár ezzel kapcsolatban volt némi vita) és a fenntartható könyvtárépülettel kezdődik, amelyen napelem, valamint elektromos töltőállomás is helyet kaphatna és zöldtetővel lenne ellátva. Az esővizet természetesen összegyűjthetnénk, amellyel a tető növényzetét lehetne öntözni. A belsőépítészeti kialakításban dominálhatnának a többfunkciós, átalakítható terek, a természetes, vagy újrahasznosított (pl. karton, rattan) alapanyagból készült bútorok. Bizonyos terekben a fényt és a hőt egyéni igények szerint lehetne változtatni, az ablakok fényáteresztőképessége önműködően, a kinti fényviszonyokra reagálva alakulhatna. Izgalmas ötlet volt az olvasók mozgásra serkentése egy szobabicikli segítségével, amelynek tekerése közben feltölthető a saját okoseszköz, és amely kiírja a használónak, hogy mennyi energiát takarított meg ezzel a módszerrel. Az ötletelésbe és a megvalósításba természetesen be kell vonni a helyi közösséget, a vállalkozókat, civil szervezeteket, mint az okos közösség tagjait. A könyvtár saját környezetén túl szolgáltatásaival is hozzájárulhat az okos környezet kialakításához. Többek tetszését elnyerte a növénymagkölcsönző szolgáltatás, amely az őshonos növények fennmaradását is szolgálhatja kiegészítve információszolgáltatással.

Okos kormányzás

Az okos kormányzás könyvtárakban betöltött szerepét, a könyvtárakkal való együttműködési lehetőségeket vizsgáló csoport egyértelmű megállapításra jutott: a könyvtár kiváló partnere lehet az okos kormányzásnak. Támogathatja az e-ügyintézés folyamatát azzal, hogy szaktudást, infrastruktúrát és eszközöket ad az olvasók kezébe. Mindez jelen van a könyvtárakban, ha nincs, beszerezhető. Segítséget nyújthat a hivatali ügyintézésben is, hiszen az olvasóközönsége régóta számít a könyvtár segítségére nemcsak az állománnyal kapcsolatos tájékoztatásra, de a mindennapi ügyeik elintézéséhez szükséges információk beszerzésében is. A könyvtáron belül akár erre a célra dedikált további információs pontok létrehozásának is lenne létjogosultsága. A könyvtár természetesen maga is profitálhatna az okos kormányzás megvalósítása érdekében tett erőfeszítésekből, így pl. az elektronikus személyi igazolvány olvasójegyként is használható lenne, vagy hozzáférést biztosíthatna a könyvtár egyes szolgáltatásaihoz. Továbbá, a könyvtárak rendkívül széleskörű információval rendelkeznek a használati adataikról és az olvasóikról, így statisztikák és kimutatások készítésével hozzájárulhatna az okos kormányzás folyamatainak fejlesztéséhez. Összességében elmondható, hogy a munkacsoport álláspontja az, hogy a könyvtár helyszínnel, emberi erőforrással, szakértelemmel és infrastruktúrával (pl. IKT eszközök, mozgó könyvtárak) hatékonyan képes hozzájárulni az okos kormányzás eredményes megvalósításához. Ennek első és legfontosabb lépése az önkormányzatokkal, kormánnyal való partnerség kialakítása.

Okos életvitel

A könyvtár elsősorban azzal segítheti a felhasználókat az okos életvitel kialakításában, hogy megmutatja számukra a lehetőségeket. Kapcsolatot teremt a felhasználók, az eszközök és a szállítópartnerek között, illetve az ismerkedésükhöz helyszínt biztosít. Ismeretterjesztő előadásokat tart illetve szervez. Már megvalósult konkrét példák és jövőbeni tervek is elhangzottak az alábbi területekről:
Minőségi életvitel: okosóra használatának megtanítása az idősebb korosztály számára; előadások E-Health témakörben; gyógyszerek rendszeres szedésére figyelmeztető applikációk bemutatása pl. zseb nővér.
Lakhatás minősége: életkrízisekhez segítőszervezetek, eljárások ismertetése; pályázatok felkutatása, tanácsadási segítség; vállalkozói adatbázis létrehozása.
Oktatás: olvasás népszerűsítő foglalkozások; digitális kompetenciák fejlesztése; e-learning tananyag készítésének bemutatása.
Turisztikai vonzerő: interaktív térkép a helyi nevezetességekről; közreműködés tourist guide-ok létrehozásában, együttműködés startup cégekkel; helytörténeti gyűjtemény bemutatása és népszerűsítése.
Társadalmi kohézió: idősek otthonával való kapcsolattartás; közös programok szervezése időseknek, kamaszoknak és óvodásoknak (ki mit tanulhat egymástól).

Okos közlekedés

Az okos város, a mobilitást (köztük a közlekedést) érintő szegmense első pillantásra kevéssé kötődik a könyvtárhoz, azonban egy intézmény számos módon becsatlakozhat e téren is. Első lépésként a fejlesztést végrehajtókkal (önkormányzat, közlekedési szolgáltató) lenne kedvező együttműködni, akár már a tervezés fázisában, kiemelve a könyvtár megközelíthetőségében rejlő lehetőségeket. (Pl. utasforgalmat elemző szenzoros megálló, amely automatikusan reagálna a megnövekedett forgalomra pl. rendezvény esetén, beiratkozáshoz kötött okos parkolás, kerékpár- ill. rollertároló a környezetbarát közlekedés támogatásáért). Jó lehetőség lenne egy okos város elektronikus szolgáltatási rendszerébe való becsatlakozás például az e-olvasójegy integrálásával, amely közösségi közlekedési és parkolási kedvezményekkel járna, olvasásra és könyvtárhasználatra ösztönözve a lakosságot. A mobilitás kérdését a könyvtár sokrétű elektronikus szolgáltatási portfólióval és "okos" szolgáltatási pontok kiépítésével szolgálhatná, állandó hangsúlyt helyezve a technológia megismerését célzó használóképzésre. Egy ilyen széleskörű szolgáltatás kulcsa a megfelelő partnerkapcsolat lenne az önkormányzattal és az egyes szolgáltatókkal.

A továbbképzési nap részletesebb beszámolója a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóiratban lesz olvasható.