Hír

Az alábbi cikk a virtuális országjárásunk hatodik állomása.

A Könyvtári Intézet által végzett kérdőíves vizsgálatban Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a megyei hatókörű városi könyvtár mellett az Eszterházy Károly Egyetem Tittel Pál Könyvtár Jászberényi Campus könyvtára, nyolc városi és öt községi könyvtár adott választ a koronavírus járvány idején végzett kérdőíves felmérésünkre. Ezen kívül a megyei hatókörű városi könyvtár igazgatója, Czakóné Gacov Katalin is készségesen válaszolt a megye intézményeinek működésével kapcsolatos kérdéseinkre.

A megye intézményeiben az olvasókkal való személyes kontaktus megszakadása jelentette az egyik legnagyobb problémát. Az egyszemélyes könyvtárak közül sok könyvtáros leginkább a könyvtárban dolgozik, a nagyobb létszámú könyvtárakban váltásban vannak, akik otthonról és a könyvtárból is végzik a feladataikat. A könyvtári munka a települések többségében valamilyen formában folytatódik, ugyanakkor a személyes kontaktus lehetőségének hiánya miatt a válaszadó intézmények többsége egyáltalán nem rendezte meg az eltervezett programjait.

A látogatók nélküli időszakot a könyvtárosok többsége takarításra, állományrendezésre, felújítási munkák elvégzésére, állományaik ellenőrzésére, selejtezésre, digitalizálásra használják ki, de állományrészek költöztetése, átcsoportosítása is sok helyen megvalósul. Van olyan könyvtár, ahol a kényszerű zárva tartás alatt dolgoznak a Mesekuckó kialakításán, hogy mire visszatérnek az olvasók már egy külsejében és szolgáltatásaiban is megújult térrel sikerüljön az intézményt az eddiginél is vonzóbbá tenni.

Interjú

Kérésünkre Czakóné Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény igazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Véleménye szerint a könyvtárak mennyire tudtak gyorsan és megfelelően reagálni a kialakult helyzetre?

Általánosságban nem mondanék véleményt a könyvtárakról, mert ahány könyvtár van, annyiféleképpen reagált. Ez részben a könyvtár típusától (nagyságától, feladataitól), részben a könyvtár fenntartójától és vezetőjétől függ. Mi Szolnokon gyorsan reagáltunk, pár nap alatt megszerveztük az otthoni munkát és átálltunk virtuális üzemmódra, ahol csak lehetett.

Milyen könyvtárosi kompetenciák és egyéb feltételek szükségesek a jelenlegi helyzet kezeléséhez, a megfelelő könyvtári szolgáltatások nyújtásához?

Ebben a helyzetben legfontosabb kompetencia a rugalmasság, a gyors reagálás képessége. A kreativitás és a nyitottság nélkülözhetetlen, az innovativitásról nem is beszélve. A normális működésben sem tudunk már megfelelő digitális kompetenciák nélkül dolgozni, de most kifejezetten magas szintű ismeretek szükségesek. Ki kellett lépni az eddig megszokott komfortzónából, könyvtárosi pult mögül, a polcok közül és új körülmények között szolgáltatni a könyvtár értékeit. Magas szintű empátia, türelem és szociális készségek szükségesek, hogy továbbra is meg tudjuk adni a biztonságos, megnyugtató közeget, amit megszoktak a látogatóink.

Ön szerint ez jelen van-e a mai magyar könyvtári rendszerben, illetve az Ön könyvtárában?

Ez megint csak könyvtáranként változik, nem lehet egy kalap alá venni az egész könyvtári rendszert. Eddig sem lehetett, de ebben a helyzetben különösen kiütköznek a különbségek, de úgy vélem, sok esetben ez nem is baj. Minden könyvtárnak úgy kell most (is) szolgáltatnia, hogy az látogatói érdekeit a legjobban szolgálja. Ez attól függ, mire van igény az adott településen (vagy felsőoktatásban, iskolában).

Úgy látom a könyvtárak többsége nem tétlenkedett, napokon belül megjelentek országszerte a virtuális szolgáltatások, videók, online programok. Van, ahol a könyvek házhoz szállítására volt igény, van, ahol ez fel sem merült.

Mi csak a könyvtárat zártuk be, minden kolléga dolgozik, van, aki otthon, van, aki az épületekben, illetve leggyakoribb ezek kombinálása. A honlapunk, helyismereti adatbázisaink, közösségi média felületeink, videós csatornánk naponta több új tartalommal gyarapodik. A háttérmunkákat, karbantartásokat, amelyeket a nyári bezárásra terveztünk átütemeztük. Büszke vagyok a kollégáimra, akik ebben a helyzetben megtalálták a fejlődés lehetőségét, és átlépve saját korlátaikat megbirkóztak a kihívással.

Sok intézmény fél tőle, hogy az olvasók elpártolnak az intézménytől.

Mi virtuálisan tartjuk a kapcsolatot az olvasóinkkal. A rendszeresen működő közösségeknek külön virtuális csoportokat hoztunk létre, folyik tovább az élet a neten. Nem feledkeztünk meg a hozzánk járó, internetet nem használó idősekről sem, akik számára telefonon vagyunk elérhetőek minden hétköznap. Van, aki hetente többször telefonál, beszélget a könyvtárossal, kérdez tőle valamit, mert megbízható információra van szüksége. Összefoglalva, azt tudom mondani, hogy az a könyvtár, akinek eddig is élő kapcsolata volt a látogatóival nem veszíti el őket. Sőt, mi azt tapasztaljuk, hogy felerősödött az értékünk. A közösségi felületeinken, illetve személyes üzenetváltásokban elmondják az emberek, mennyire hiányzunk nekik. Várják az nyitást, ahogy mi is.

A könyvtárosok üzenete az olvasóknak

A Verseghy Ferenc Könyvtár számos innovatív kezdeményezéssel hívta fel magára az olvasók, a szakma és a helyi média figyelmét.

Ezek közé tartozik az Alapművek extrákkal:

az online babázó: [link]

és az ifjúsági munka online térbe költöztetése: [link]