Hír

Az alábbi cikk a virtuális országjárásunk nyolcadik állomása.

A kérdőív kitöltésével tizenkét hevesi könyvtáros segítette feltérképezni a megye könyvtárainak vírushelyzetre adott reakcióit. A hat községi, egy megyei, négy városi, és szintén egy egyházi szakkönyvtár válaszai alapján láthatjuk, hogy a szakmai helytálláson túl a könyvtárosok itt is kivették a részüket a vírus elleni védekezésben. Karitatív tevékenység, a lakosság tájékoztatása elektronikusan, szórólapok, információs újságok kiszállítása, élelmiszercsomagok, maszkok kézbesítése, időseknek bevásárlás – ezek voltak a legjellemzőbbek a fenntartó által kért feladatok közül.  A könyvtárosok azonban önként is vállaltak feladatokat: a kitöltők fele jelezte, hogy nyugdíjasait, a 60 év feletti kollégákat, valamint a könyvtárral együttműködő csoportokat, közösségeket segítette valamilyen módon.

Az online térben zajló szolgáltatások, a távhasználat, az e-mailes és telefonos tájékoztatás biztosítja az olvasókkal való rendszeres és aktív kapcsolattartást. Van, ahol fontos feladat a „távhasználat népszerűsítése, közismertebbé tétele az idősebb korosztály részére is”. Máshol ezt írják: „új szolgáltatásokat vezettünk be, online játékokra hívjuk az olvasókat, meseolvasást tartunk melyet közzéteszünk, versmondásra hívjuk a gyerekeket - virtuálisan, ötleteket ajánlunk – hasznos időtöltés céljából…” A legfontosabb azonban, hogy pozitívak maradnak, melyet kifelé is hirdetnek. Bár a többség a tervezett programokat nem valósította meg, akadt könyvtár, akik kreatív módon költészet napi e-versmondó versenyt hirdetett.

Az egyes vélemények szerint az újranyitáskor kapacitásproblémák léphetnek fel, továbbá az ún. „olvasói rutin” visszaállítása jelenthet nehézséget. Úgy tűnik, hogy a jövő a szokásosnál is több bizonytalanságot tartogat néhányunk számára: „Kérdés, hogy nyitás után mernek-e egyáltalán jönni a látogatók, vagy épp pont nagyon magas lesz-e a látogatók száma. A jelenlegi helyzet rákényszeríti az embereket az online tartalmakra, ügyintézés elsajátítására, lehet, hogy ez a tény a jövőre nézve csökkenteni fogja a könyvtárak használóinak számát. Kérdés, hogy a közösségi programokon mernek-e, szeretnének-e részt venni a nyitás után.” A tizenkettőből öt könyvtár azonban nagyon bizakodó, az egyik könyvtáros így fogalmaz: „A kapcsolatot most is tartjuk az iskolásokkal és a felnőtt olvasókkal is. Nem hiszem hogy nagy problémákkal kell majd megküzdenünk. tapasztalatom alapján sokkal több embert tudunk elérni a virtuális térben, mint egyébként.”

I. interjú

Kérésünkre Farkas István, a gyöngyösi Vachot Sándor Városi Könyvtár Kiállítóhely és Muzeális Gyűjtemény igazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Ránk is – mint minden könyvtárra – komoly feladatokat ró a járvány úgy, hogy nem nagyon tudtunk felkészülni rá. Szerencsére a járvány előtti alaptevékenységeken túlmenően az online térben is jelen voltunk ismertetve és népszerűsítve magunkat, ami a bezárásunkat követően is megmaradt illetve kicsit megváltozott.

Április 1. óta otthonról dolgozunk, kivéve a beosztott vezető beosztású ügyeleteseket és takarítókat. Utóbbiak a rendes éves 1 havi bezárással együtt járó nagytakarítást végzik most, hogy nyitás után ez már ne legyen akadálya a működésünknek. 

Szolgáltatásaink közül működik a telefonos és online tájékoztatás, a könyvtárközi kölcsönzés és a könyvek házhoz szállítása. Utóbbi kettő nagyon alacsony igénybevétellel működik. Folyamatosan zajlik Facebook oldalunkon a „Karantén irodalom", a „Karantén fabrika" (kézműveskedés gyermekek számára), az „Értékörző könyvtár" sorozatban a helytörténeti érdekességeink bemutatása képekben, szöveges összefoglalóval. Több mint 200 saját videó készült az elmúlt néhány évben lezajlott rendezvényeinkről, melyekből ajánlásokat osztunk meg YouTube csatornánkról.

Legnagyobb vállalásunk a Költészet Napja rendezvénysorozat volt eddig. A mellettünk lévő városi Fő térre évek óta kivittük ilyenkor a verseket és egész nap reggeltől estik szólt a versfelolvasás, saját vagy mások verseinek előadása megzenésített formában is. Előtte irodalmi és képzőművészeti pályázatokat írtunk ki, és az eredményeket, díjakat ezen a napon hirdettük ki és adtuk át. Az idei „Vers-tér” „Virtuális Vers-térré” változott, ahol szinte minden ugyanúgy zajlott, mint a valóságban. Reggel 8-tól este 9-ig ment a felolvasás, előadás, mely a Facebook oldalunkon egész nap követhető volt és most is látható.

Kollégáim otthonról könyvajánlókat készítenek, elektronikus adatbázisainkat, katalógusunkat ellenőrzik, frissítik, informatikusunk 25 db számítógépet újít föl hardveres és szoftveres cserékkel és frissítésekkel. Zajlik az aprónyomtatványok, plakátok digitalizálása és feldolgozása 1945-től napjainkig.

Tavaly elkezdtük a könyvtárunk minősítéséhez a felkészülést. Most van alkalom és lehetőség arra, hogy a szükséges szabályzatokat, méréseket, elemzéseket a megfelelő MIT csoportokban elvégezzük. Jövőre szeretnénk minősíttetni magunkat.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a hagyományos könyvtári-informatikai feladatok mellett az olvasóink, látogatóink látókörében való folyamatos jelenlét a célunk. Minden olyan – elsősorban internetes lehetőség felhasználása, – ami ezt a célt megvalósítani segíti.

Otthoni munkánkhoz kapcsolattartásra a workplace felületét használjuk, amely alkalmas arra, hogy zárt csoportként munkákat osszunk meg, beszélgessünk, videokonferenciát tartsunk stb.

Az újranyitást követően tervezetten, fokozatosan kívánjuk visszaállítani a régi, megszokott működésünket: Először csak visszavesszük a könyvet, esetleg konkrét kéréseket teljesítünk, esetleg csak részleges nyitvatartással, majd teljes nyitvatartás, legvégül a csoportos összejövetelekre, rendezvényekre kerül sor. Több rendezvényünk -- kiállítás, könyvbemutató, irodalmi estek -- a szervezés állapotában megrekedt. Ezek és a pályázataink megvalósításának folytatásai adnak annyi újdonságot, érdekességet, hogy nem számítok az érdeklődés jelentősebb visszaesésére. A személyes szakmai véleményem egyébként az, hogy a kényszerű virtuális jelenlét nem jelent alternatívát a jelenben sőt a jövőben sem a személyes jelenlétre, a könyvekkel és a könyvtári környezettel való személyes kapcsolatra. Azt legfeljebb csak kiegészítheti.

 II. interjú

Kérésünkre Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója is megosztotta velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Könyvtára számára mi volt a legnagyobb kihívás a vírushelyzet miatti intézkedésekhez való alkalmazkodásban (mind a használók kiszolgálása, mind a munkairányítás szempontjából)?

Át kellett gondolni  a kommunikációs stratégiánkat. Mivel ebben a helyzetben sokan otthonról dolgoznak, lakásban tartózkodnak huzamosabb ideig, így az ő igényeiket próbáltuk szem előtt tartani.  Erre reagálva alakítottuk ki azokat a tematikus napokat, amelyeket 2020. március 16. óta követünk: Tanulj és játssz a Bródyval!, Digitalizálj a Bródyval!, Gyerekidő, Könyves Péntek, stb. Minden nap más témában kínálunk tartalmakat vagy frissítjük a meglévőket.

A járványhelyzet kapcsán megtett intézkedések gyorsaságot, határozottságot igényeltek és azt, hogy személyre szabottan tudjunk mindenki számára megfelelő, és hasznos munkát biztosítani. Számunkra nagyon jó lehetőséget adott a helyismereti dokumentumok nagy volumenű digitalizálásának befejezése, együttműködés az OSZK KDS pályázatában. Nagyon sok új technikát vezettünk be szinte napokon belül: felhő technológiával minden munkatársunk számára elérhetővé tettük az eddig csak belső hálózaton meglévő fájlokat, a projektirányításhoz, a megbeszélésekhez konferenciaprogramok használatát vezettük be. Ebben a nehéz időszakban nekünk is jobban oda kell figyelnünk egymásra, a stressz elkerülésére, hiszen elszigetelten dolgozunk.

Tapasztalata szerint mekkora az igény a könyvtári szolgáltatásokra jelenleg? Mennyiben alakította a használói igényeket a könyvtárak átmeneti bezárása?

Több településünk számolt be arról, hogy olvasóiknak nagyon nagy szükségük van a szóra, arra, hogy valaki beszélgessen velük. Egy Eger melletti kistelepülésen a könyvtáros idősekkel beszélget telefonon egy megadott időintervallumban.
Emellett van igény a könyvek kölcsönzésére is, hiszen tudjuk, hogy egy jó történet bárhová elrepít. Több helyen az ebédosztásban vesznek részt a könyvtárosok, és az ebéd mellé a kért könyveket is házhoz szállítják. Népszerűek az online játékok is, így volt a megyében online Anyák napi szavalóverseny, receptkönyv-összeállítás, a Föld napjához kapcsolódó totó, rajzversenyek, a költészet napjához kapcsolódó online tartalmak. Sok könyvtárosunk az online mesélést, közösségi online programok megvalósítását is vállalta.

Az új/átalakított szolgáltatások hosszú távon átalakíthatják-e a könyvtárak és az olvasók viszonyát?

Olvasóink azt érezhetik, hogy minden helyzetben támaszkodhatnak a könyvtárra. Érezzék azt, hogy – ugyan otthonról, de – most is értük dolgozunk.  Jelen helyzetben megerősítjük azokat a szolgáltatásainkat, amelyek távolról is elérhetőek.  

A könyvtár kommunikációja során mindig szem előtt tartottuk azt, hogy hiteles és megbízható információkat, forrásokat kínáljunk. Ez a veszélyhelyzetben különösen így van, összegyűjtöttünk és azóta folyamatosan frissítjük azokat a fontos és releváns internetes oldalakat a koronavírus helyzetről, amelyek helyi vonatkozással is bírnak.

A fokozatos nyitás egy eddig még soha nem látott helyzetet is jelent majd: a mindig élettel teli tereinket újra vissza kell adnunk a közösségeinknek, látogatóinknak. Kezdetben számítunk a forgalom csökkenésére, a távolságtartás a könyvtári szolgáltatásokban is érzékelhető lesz. Ez a helyzet sokáig fog tartani, hiszen az idősek, a veszélyeztetett csoportok a veszélyhelyzet szigorításának feloldása után sem szívesen járnak majd el otthonról. Türelemre, megfontoltságra lesz szükség.

Ön szerint a könyvtár kapuinak újranyitása után lesz-e igény ezekre az új/átalakított szolgáltatásokra, tervezik-e megtartani valamelyiket?  A kialakult helyzet jelenthet-e egyben lehetőséget is a könyvtáraknak szélesebb használói rétegek elérésére vagy aktiválására, a társadalomban betöltött szerepük megerősítésére, esetleg új szakmai tapasztalatok gyűjtésére?

Az átalakított szolgáltatásainkkal újabb használói rétegeket érünk el. Azok, akik idő hiányában eddig is csak ritkán jutottak el hozzánk személyesen, számukra érdemes megtartani a mindig frissülő adatbázismustrát, az online nyelvtanuláshoz kínált tartalmakat, applikációkat, illetve azokat az interneten elérhető szülőknek és gyerekeknek szóló forrásokat, amelyek otthonról is elérhetőek.

A Bródy Sándor Könyvtárban ez az év a felújított könyvtárépületbe való visszaköltözésről is szól. Várhatóan az ősz végén minden szolgáltatásunk már a régi épületben lesz elérhető. Bár az ideiglenes otthonunkként szolgáló épületben is rengeteg újdonságot kínáltunk, de az újranyitás alkalmat teremt emelt szintű informatikai szolgáltatások, eszközök használatára, a bezárás alatt elkészített digitalizált helyismereti dokumentumok közzétételére, interaktív oktatási tartalmak helybeni és online szolgáltatására.

A Bródy Sándor Megyei Hatókörű Városi Könyvtár tevékenységéről a helyi média is beszámolt.

A Költészet napjára készített video:

A Nagy Könyves Beavatás 5. évadának befejezése: Díjátadó a fotelból:

Az otthoni munkavégzés fotói: