Hír

Az alábbi cikk a virtuális országjárásunk tizenötödik állomása.

A kérdőív kitöltésével tizenhárom Fejér megyei könyvtáros segítette feltérképezni a koronavírus járvány miatti vészhelyzet alatt működő szolgáltatásokat. Négy községi és kilenc városi könyvtár vezetője osztotta meg velünk a tapasztalatait és a várakozásait. A könyvtárak jelentős részében olyan további feladatokat kellett felvállalniuk, amelyek hagyományosan nem tartoznak a munkakörükbe. A tizenhárom válaszadó közül kilenc esetében kérte a fenntartó, hogy a könyvtár a rendelkezésére álló erőforrásokkal segítse a védekezésben az önkormányzat munkáját. Az idősek ellátása, segélyadományok kiszállítása, maszkok előállítása, szétosztása mellett jellemzően információs kiadványok készítésével járultak hozzá a könyvtárak a közös cselekvéshez.

A könyvtárak sok programot kénytelenek voltak lemondani a járványveszély miatt. A kitöltők közül egy sem volt, amelyik minden rendezvényét megtartotta volna alternatív módon, de többen voltak, amelyek videokonferencia formájában vagy az intézmény közösségi média felületeit kihasználva virtuális rendezvényekkel látták el az olvasókat minőségi kulturális tartalmakkal. Érdekesség, hogy az újranyitás kapcsán a könyvtárosok egyik fele a megnövekedett olvasói forgalom, a másik fele pedig éppen az intézménytől elpártoló tagok miatt fejezte ki aggodalmát. Fejérben – csakúgy mint az ország többi megyéjében is – a legtöbb intézmény az újra nyitástól és az élet normál kerékvágásba való visszazökkenésétől várja a járványveszély okozta gondok enyhítését.   

I. interjú

Kérésünkre Endrédiné Szabó Erika, a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár Nagy Károly Városi Könyvtárának vezetője osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Tapasztalata alapján, van-e igényük az embereknek ebben a helyzetben a könyvtári szolgáltatásokra?

Igen. 2020. március 21-én fogadtunk utoljára látogatókat könyvtárunkban, ekkor történtek az utolsó kölcsönzések. A könyvtár városunkban az egyik kedvelt találkozó hely, közösségi tér volt, ahol a könyvek és folyóiratok mellett a könyvtári kiscsoportok, klubok jelentettek kellemes időtöltést a városlakók számára. Ez a látogatási tilalom bevezetésével megszűnt. Azóta munkanapokon 9-15 óra között érhetők el a könyvtárosok telefonon, emailen, közösségi oldalakon keresztül. A legtöbb megkeresés az első időszakokban a hosszabbításokkal kapcsolatos volt, de az utóbbi 2 hétben arról érdeklődnek a használók, hogyan juttathatnák vissza a kikölcsönzött könyveket, illetve nincs olvasnivalójuk, szeretnének kölcsönözni. Legnagyobb igény a könyvek házhoz szállítására, a házi-otthoni kölcsönzésre lenne. A szolgáltatást ebben a formában nem tudjuk nyújtani az olvasók és a könyvtárosok biztonsága érdekében, mivel ma nem tudhatjuk ki fertőzött és ki nem, illetve nem rendelkezünk gépjárművel a szállításhoz. Most úgy véljük, hogy a veszélyhelyzet enyhülésével a házi-otthoni kölcsönzést meg kell valósítani. Azt tapasztaljuk, hogy az idős, nyugdíjas és a kisgyermekes olvasóink számára jelent a legnagyobb problémát, hogy nem tudnak a könyvtári programokon részt venni és könyveket kölcsönözni. A könyvtárosok a távhasználatok során online elérhető tartalmakat ajánlanak érdeklődési körnek megfelelően, illetve felhívják a figyelmet a könyves webáruházak akciós könyvkínálatára, az online vásárlás lehetőségére, szkennelt formában maximum 20 oldalig emailben is tudunk kért tartalmat küldeni díjmentesen. A használók egyéb közhasznú információs kérésekkel is felkeresik a könyvtárat, melyekre a válaszokat vagy az illetékesek elérhetőségét megadva tudunk reagálni. Az informatikai problémák megoldásában DJP mentor kollégánk távsegítséget nyújt a könyvtárhoz fordulóknak. Ezt a szolgáltatást főleg az idősebb korosztály veszi igénybe, akiknek eddig is kollégánk segített személyesen a virtuális világban történő eligazodásban. A fiataloknak, gyerekeknek szóló könyv-és könyvtárhasználati, olvasásnépszerűsítő vetélkedőink a honlapon keresztül elérhetők, KVÍZ játékunk online kitölthető, ezzel a folyamatos kapcsolattartásra törekszünk szülőkkel, diákokkal és pedagógusokkal. A helyi újságok és a helyismereti lapkivágat-gyűjtemény feldolgozására most van szabad kapacitásuk a könyvtárosoknak, ezzel a munkával a jövő bicskei lakosainak szeretnénk könnyen megismerhetővé és visszakereshetővé tenni településünk történetét.

Hogyan tudják olvasóikkal megőrizni a kapcsolatot, esetleg erősíteni az elköteleződésüket a könyvtár irányába?

A COVID-19 miatt kialakult veszélyhelyzetben az elsődleges célunk volt, hogy kapcsolatban maradjunk a könyvtárhasználóinkkal. Tájékoztatóinkat szolgáltatásainkról, elérhetőségeinkről emailen, honlapon és közösségi oldalakon, helyi televízión keresztül juttatjuk el a lakossághoz. Folyamatosan hírt adunk magunkról és továbbítjuk más könyvtárak, könyves oldalak, írók, mesemondók tartalmait. Várjuk az olvasók otthoni könyves élményeiről készített fotókat, írásokat, melyeket könyvtári facebook oldalunkon megosztunk. Az elmúlt időszak könyvtári programjain készült fotókból összeállításokat teszünk közzé a közösségi oldalunkon, s erősíti a kapcsolattartást a saját munkánkról rendszeresen közzétett néhány kép, rövid információ.  Használóink sem hagytak magunkra bennünket, 154 fő kitöltötte ebben az időszakban a könyvtárunk honlapján közzétett használói elégedettségre vonatkozó kérdőívünket, melynek alapján az újra nyitáskor reményeink szerint az olvasói igényekre nagyobb figyelmet fordítva szervezhetjük újjá szolgáltatásainkat.

Használóik számos rétegét igyekezték szolgáltatásaikkal megszólítani, kiket éreznek a legaktívabbnak?

A legtöbb megkeresés a nyugdíjas korosztály részéről érkezik, leginkább telefonon keresztül. Informatikai tanácsadást, távsegítséget kérnek, közhasznú információs kérdéseik vannak, ezekre a válaszokat, a segítő támogatást minden esetben megkapták és hálásan fogadták. Ők azok, akik a legaktívabb, rendszeres, sokat olvasó könyvkölcsönzőink, s ebből adódóan szeretnének mihamarabb ismét új olvasmányokhoz jutni. Sajnos az utóbbi kéréseiket most nem tudjuk teljesíteni, azt javasoljuk, hogy olvassák újra házikönyvtáruk régebbi példányait, keressenek az elektronikus könyvtárban olvasmányokat.

A második legaktívabb csoport a gyermekes családok csoportja, akikkel a vetélkedőket szervező kollégák állandó távkapcsolatban vannak, az online vetélkedőbe eddig huszonhat fő kapcsolódott be az olvasásnépszerűsítő játékban 35 fővel tart heti, napi kapcsolatot a könyvtáros.  A korábbi játékokra beérkezett gyermekrajzokból virtuális kiállítás készült, mely szintén lehetőség arra, hogy a családokkal, pedagógusokkal ne szakadjon meg a kapcsolatunk.

A harmadik aktív csoport a rendszeres felnőtt könyvtárhasználók csoportja, akik a közösségi oldalakon küldenek jókívánságokat, könyvajánlókat, megosztják és továbbítják a mi általunk közzétett tájékoztatókat, tartalmakat.

Változott-e ez a normál könyvtárhasználathoz képest?

A normál könyvtárhasználathoz képest a távhasználatok, a távoli szolgáltatást igénybe vevők száma kis mértékben emelkedett. Az első hetekben a hosszabbítások és az információkérések száma főleg a telefonos kérések száma nagymértékben emelkedett, az utóbbi két hétben a normál könyvtárhasználathoz képest csökkent.  Azzal, hogy a személyes könyvtárhasználat, helyben használat, kölcsönzés, kiscsoportos programok, könyves rendezvények, kiállítások szünetelnek, a könyvtár forgalmi adatai jelentősen visszaestek.  Az előző évek könyvtárhasználati mutatóinak ismételt eléréséhez jelentős marketing tevékenységre és az új igényekhez alkalmazkodó megújult szolgáltatásokra lesz szükség.

Tapasztalataik szerint a lakosság mennyire fordul a könyvtárhoz tájékoztatásért, hiteles információért a koronavírussal kapcsolatban?

A koronavírussal kapcsolatos helyi tájékoztatókat nyomtatott formában kihelyezzük a könyvtár utcafrontról jól látható bejárati portáljára, a közösségi oldalunkon megosztjuk a rendszeres polgármesteri tájékoztató videókat. Pár esetben előfordult, hogy koronavírussal kapcsolatos információt kértek tőlünk telefonon olvasóink, melyre a kollégák hiteles források alapján válaszoltak, de inkább jellemző, hogy egyéb információkéréssel fordulnak hozzánk.  A városvezetés minden háztartásba eljuttatta nyomtatott tájékoztatóját, melyben mindenki megtalálja a legfontosabb tudnivalókat és az ügyekért felelős személyek nevét, elérhetőségét.

A bicskei könyvtárosok jelenlegi munkájáról a könyvtárosok világnapjához kapcsolódva a Fejér Megyei Hírlap 2020. április 15-ei számában megjelent írás

II. interjú

Kérésünkre Buriánné Tarró Edit, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Könyvtára számára mi volt a legnagyobb kihívás a vírushelyzet miatti intézkedésekhez való alkalmazkodásban (mind a használók kiszolgálása, mind a munkairányítás szempontjából)?

Korábban nem volt tapasztalatunk a munka otthoni kiszervezésében. Nagy segítséget kaptunk a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtártól, akinek a szabályzata alapján mi is el tudtuk készíteni a sajátunkat. A rendkívüli helyzetre új munkavédelmi szabályzatot is készítettünk. A munkatársak közötti kapcsolattartás új formáit is ki kellett alakítanunk, (skype, zoom) és a régebbi módszereket megerősíteni (trello). Egy nagy és széttagolt szervezetben a közvetlen kapcsolatokon sok múlik: a munkaszervezést helyben kell megoldani majd azt az igazgatónak koordinálni és ellenőrizni.

A legnehezebb az volt, hogy mindenki csak a közvetlen feladatokat látta, új, más jellegű szolgáltatás kialakítását levelezve nehéz megszervezni. Szeretünk közösen ötletelni, ez most kevésbé működött.

Nagyon jó, hogy sok adminisztrációs munkát tudunk végezni, törlésre, szabályzatok felülvizsgálatára kerül sor, de a legnagyobb kihívás a kapcsolattartás, az online felületeken való megjelenés új formáinak megtalálása. Eddig is posztoltunk, de most már akár naponta több bejegyzés is kikerül a Facebook oldalunkra, a honlapunkra különféle témákban és célcsoportoknak hasznos oldalakon linkgyűjteményeket kínálunk. Most indítottuk el az un. Digitális kalauz szolgáltatásunkat, bevezetjük a könyvek házhoz szállítását. A felszabaduló kapacitással kihasználjuk a digitalizáló eszközeinket. Online oktatást szervezünk, de még a személyes megjelenést nem sikerült kialakítani, a kreatív ötletek nem jöttek elő. Korábban voltak gyerekprogramok, papírszínház, kézműveskedés, amit nem „mernek” az online felületen bemutatni.

Tapasztalata szerint mekkora az igény a könyvtári szolgáltatásokra jelenleg? Mennyiben alakította a használói igényeket a könyvtárak átmeneti bezárása?

Naponta hívnak bennünket telefonon, írnak levelet, hogy hiányzik a könyvtár, kérdezik, mikor nyitunk. Nagy igény lenne most is a könyvtárakra, az olvasásnak most nagyobb szerepe van. A sok ingyenes felület bemutatásával ezeket az igényeket tágítjuk, de talán már ott tartunk, hogy kézbe is szeretnék a könyvet venni, már sok a gépi olvasásból. A kölcsönzés mellett az emberi kapcsolatok is hiányoznak, hiszen sokan a jó szót, a segítséget is várják a könyvtárosoktól. Nem csak könyvekért járnak az emberek könyvtárba, ott lehet másokkal találkozni, programokon részt venni – ez is sokaknak hiányzik. A kérdésre valójában az újranyitás után tudunk válaszolni, akkor ismerjük meg az olvasók véleményét.

Az új/átalakított szolgáltatások hosszú távon átalakíthatják-e a könyvtárak és az olvasók viszonyát?

A hagyományos könyvtári szolgáltatásokra még sokáig szükség lesz. Most a könyvtárosok számára az jelenti a kihívást, hogy ezeken túl is kitalálják, mi iránt lenne igény, új olvasói csoportok számára is nyújtsanak valamit. Ez már „benne van a levegőben”, már korábban is kellett innovatívan gondolkodni. Most nem volt idő, aki nem akart lemaradni, gyorsan kellet csinálni valamit. Jó esetben lesz kapacitás az online felületre dolgozni, ott a viszony mindenképpen más lesz.

Ön szerint a könyvtár kapuinak újranyitása után lesz-e igény ezekre az új/átalakított szolgáltatásokra, tervezik-e megtartani valamelyiket?

Az új szolgáltatásokat (ha jól kigondolt és valós igényeket elégítenek ki) biztosan elvárják később is. Az online tájékoztatás szolgáltatást már meg kellett volna szervezni korábban is, ezt biztosan megtartjuk. Igény szerint a házhozszállítást is működtetjük tovább, több játékot, rejtvényt fogunk készíteni később is. Az is elképzelhető, hogy tájékozott olvasók lépnek majd fel olyan igénnyel, amit ezután fogunk kielégíteni.

A kialakult helyzet jelenthet-e egyben lehetőséget is a könyvtáraknak szélesebb használói rétegek elérésére vagy aktiválására, a társadalomban betöltött szerepük megerősítésére, esetleg új szakmai tapasztalatok gyűjtésére?

Nagyon jókor indult be a konyvtarak.hu oldal, sok ötletet, tapasztalatot gyűjtöttünk onnan. Sajnos, az online képzések rendszere nem alakult ki, most lett volna idő a tanulásra. Javult a kapcsolatunk a médiával, kis hírekben tudtunk bemutatkozni. Az online felületre tartalmat kitenni – ez kevés, ezen kell még dolgozni, hogy itt pozitív eredményeket tudjunk elérni.