Hír

Az Országos Széchényi Könyvtár keretében működő Könyvtári Intézet 2020. tavaszi felmérése után 2021 januárjában reprezentatív kérdőíves felmérést végzett a hazai könyvtárak járványhelyzethez való alkalmazkodásáról, amelyhez kapcsolódott egy kisebb kiegészítő felmérés is a határon túli magyar könyvtárak körében. Az országhatáron belüli könyvtáraktól januárban beérkezett 682 válasz alapján a felmérés főbb eredményeit az alábbiakban összegezhetjük.

1. A koronavírus-járvány nehéz helyzetbe sodorta a könyvtárakat. Az eddig működő szolgáltatási struktúra átmenetileg ellehetetlenült, a könyvtárak lépéskényszerbe kerültek. A világon mindenhol, hazánkban is, a könyvtárosok első lépésként újraértékelték feladataikat, a szolgáltatási folyamatokat, a szolgáltatások fizikai és virtuális tereit és a dokumentumok, információk eljuttatására alkalmazott kommunikációs formákat, eszközöket.
    
2. A könyvtárak – reflektálva a felhasználóktól áradó és számtalan formában megnyilvánuló igényre – szolgáltatásaikat jelentős idő- és energiaráfordítással, rendkívül gyorsan átalakították. Megváltoztak a korábbi eljárások, illetve olyan új szolgáltatások jelentek meg, amelyek még inkább könnyítették a digitális tartalmak elérését, az információk könnyebb, ezáltal az esélyegyenlőséget továbbra is támogató felhasználását.
    
3. A könyvtárak innovatív megoldásokkal jelentek meg a szolgáltatási piacon, elsősorban az online térben. Ez lehetővé tette azt, hogy továbbra is működjenek, sőt bővítsék szolgáltatásaikat. Felmérésünk alapján a könyvtárak több mint 85%-a vezetett be legalább egy újítást, illetve hajtott végre legalább egy fejlesztést az elmúlt évben a járvány hatására. Megemlítendő, hogy a települési könyvtári ellátás gerincét képező megyei hatókörű városi könyvtárak és a városi könyvtárak aktív részesei voltak ennek a folyamatnak.
    
4. A legtöbb hazai könyvtár azonban nemcsak egy, hanem három vagy akár több területen is bővítette szolgáltatási palettáját. Ez utóbbi megállapítás igaz a megyei hatókörű városi könyvtárak közel 90, a városi könyvtárak 80, a felsőoktatási könyvtárak 70, valamint a községi könyvtárak, az ellátott szolgáltatóhelyek és az országos szakkönyvtárak több mint 50%-ára.
    
5. A legnagyobb könyvtárak innovációi elsősorban digitális tartalmaik kedvező feltételekkel történő elérhetővé tételében, valamint a hagyományos szolgáltatások járványhelyzettel összeegyeztethető működési modelljének kialakításában jelentek meg, ezzel követhető jó gyakorlatot bemutatva a könyvtári rendszer további tagjai számára.
    
6. A felsőoktatás könyvtári rendszere számára az jelentett kihívást, hogy az oktatás, vizsgáztatás a járványhelyzet idején sem állt le. A hallgatók nem személyesen látogattak el a könyvtárakba, hanem távolról igényelték a korábban nyújtott szolgáltatásokat, hiszen azokra továbbra is szükségük volt munkájukhoz, sikeres tanulmányaikhoz. Ezért az egyetemi könyvtári rendszer biztosította azt, hogy a hagyományos analóg állomány és a digitális adatbázisok a kényszerű zárvatartás ellenére is elérhetők maradjanak.
    
7. A digitalizációt eddig leginkább az állományvédelem eszközeként és a hozzáférés esélykülönbségének megszüntetőjeként emlegette a szakma. A pandémia során előtérbe került a digitalizáció mint az online tartalomszolgáltatás alapját képező tevékenység, ezért a különböző dokumentumok már korábban is intenzíven zajló digitalizálása tovább fokozódott.
    
8. A könyvtárakban a szolgáltatásmegújítás, a digitalizáció akkor lehet hatékony, ha az állomány tisztított, rendezett és szolgáltatási célok mentén szervezett. Ennek elérése megköveteli a könyvtáraktól a javasolt tartalom kiválasztását, a fölöspéldányok leválogatását, az állományhiányok leltári számbavételét.

A teljes tanulmány innen tölthető le:

A könyvtárak és a világjárvány hullámai: Gyorsjelentés a magyarországi és a határon túli könyvtárak szolgáltatásairól