Hír

Tartalom

Műhelykérdések

Kajári Katalin: Szabadítsd ki a könyvtárost! Könyvtári szabadulószoba, kreatív feladatok és rekreáció

Szilaj Anikó: Helyismereti munka a Ceglédi Városi Könyvtárban

Tanulmány

Kollár Bettina: Fiatal nők olvasási, könyvtárhasználati és könyvvásárlási szokásai

Konferenciák

Barátné Hajdu Ágnes: Nemzedékek szolgálatában

Horváth Adrienn: Kárpát-medencei könyvtárak a koronavírus-járvány idején

Tóth Béla István: Helyzetértékelés és előremutató tervek a külföldi könyvtárakban a Covid után

Napló

Vida Gábor: Újabb gondolatok egy régi könyvtárban. A jövő könyvtára című konferencián elhangzott szöveg pótlása

Interjú

Jónás Károly: A gazdasági vezetőnek a könyvtár működésében óriási felelőssége van. Interjú Simon Gizellával, az Országgyűlési Könyvtár egykori gazdasági igazgatójával

Évforduló

Vasné Tóth Kornélia: Siklóssy László, a műgyűjtő kultúrtörténész kettős évfordulója

Perszonália

Téglási Ágnes: In memoriam Czigány Magda (1935–2021)

Könyv

Tomori Tímea: Jó gyakorlatok a digitális oktatás köréből (Digitális és online lehetőségek, jó gyakorlatok a tanári munkában és a neveléstudományi kutatásokban. Osztatlan tanár szakos hallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak. Szerk. Kéri Katalin)    

Sásdi Tamás: Eszterházy püspök álma – Az egyetem megvalósulásához vezető út Egerben (Bartók Béla – Makai János – Nagy Andor: Az egyetemi tervektől az egyetemmé válásig. A Líceumhoz kötődő egri oktatás története)

Pogány György: A dedikációkutatásról egy katalógus ürügyén (Fehér Zoltán József: Dedikált könyvek Takáts Gyula könyvtárában)

Ízelítő a lapszámból

„Szerettük volna, ha a szabadulószobánk minél jobban hasonlít egy igazira, ezért James Hamer-Morton Szabadulószobás fejtörők (Budapest, HVG Könyvek, 2019. 224 p.) című kötetét használtuk a feladatok megtervezéséhez. Én még nem jártam szabadulószobában, így az elinduláshoz számomra inspirációt nyújtott ez a könyv, ötleteket meríthettem a feladattípusokról, és arról, hogyan kapcsolható össze a nyomokból a továbbjutást jelentő megoldás. Próbáltunk minél többféle kihívást beépíteni a játékba: logikai és kombinációs készséget igénylő feladatot, általános műveltségi kérdéseket, könyvtárismeretet és helyismeretet igénylő kihívásokat, ügyességi feladatokat (pl. origami) és digitális kompetenciát igénylő feladványokat.” Kajári Katalin: Szabadítsd ki a könyvtárost! Könyvtári szabadulószoba, kreatív feladatok és rekreáció

„A mai fiatal nők körében elterjedt a blogok olvasása, amely során jellemzően amatőr írók alkotásait követhetik nyomon internetes oldalak és alkalmazások segítségével. Az internet lehetőséget ad az azonnali visszajelzésre, az író és olvasó kapcsolatteremtésére és a történetek azonnali hozzáférhetőségére. Olvasóként és íróként azt érzékelem, hogy a fiatalok előszeretettel válnak tagjaivá a közösségi oldalakon található könyvekkel kapcsolatos csoportoknak és könyves oldalaknak, ahol megvitatják az olvasottakat, és kinyilvánítják véleményüket egy-egy kedvelt vagy akár elutasított műről.

Saját megfigyeléseim alapján azt tapasztalom, hogy a vizsgált csoport tagjai szembekerültek azzal az általánosnak mondható közvélekedéssel, hogy a fiatalok nem olvasnak. Az amatőr írók által írt internetes olvasmányok ugyan nem képviselnek világirodalmi színvonalat, de a jelenség összességében mégis azt mutatja, hogy a fiatalok olvasnak. Így kijelenthető, hogy a fiatal nők olvasási szokásainak problémája nem a nemolvasás, hanem az olvasott művek színvonala.

Az általam elvégzett kérdőíves adatfelvétel a jelenlegi társadalom egy bizonyos keresztmetszetének olvasási szokásaira ad választ, amit összehasonlítottam korábbi – életkor, nem vagy más vizsgálati szempontok alapján végzett – felmérések eredményeivel, hogy kiderüljön milyen hasonlóságokat, illetve különbségeket lehet megfigyelni. […] A résztvevők száma és önkéntességi alapja miatt a minta nem tekinthető reprezentatívnak, nem képviseli teljes mértékben az ebbe a korosztályba tartozó nők hazai populációjának ismérveit, összetételét, variabilitását.” Kollár Bettina: Fiatal nők olvasási, könyvtárhasználati és könyvvásárlási szokásai

„Ha Vörösmarty kérdése az volt, hogy ment-é a könyvek által a világ elébb, akkor én ezt a kérdést úgy fogalmazom át, hogy mi egyéb által ment, ha nem a könyvek által? Ha visszanézünk, akkor látjuk, mi volt. Marosvásárhelyen élek, itt van egy nagy könyvtár, a Teleki Téka. Azt lehet mondani, hogy minden megtalálható benne, ami fontosat Európában írtak, minden az eredeti nyelven. Egyszer Paracelsus műveit is lapoztam. Olvasni persze nem tudtam, Jakob Böhmét sem, és most idemásolhatnám a katalógus nagyobbik részét. Nem tudom, hány ember él Marosvásárhelyen, akik tudnak latinul vagy ógörögül, nem tudom, hányan járnak közülük a könyvtárba. És nem tudom, mikor mondja majd azt egy hivatalnok, hogy ennyiért nem érdemes. Nem, nem tudunk visszamenni az időben. Lénárd Sándor ugyan lefordította a Micimackót latinra, meg is jelent Amerikában, a rajongók latinul kezdtek tanulni, volt is olyan remény, hogy nem fog a latin nyelvként kihalni, de azután kihalt. Állítólag a Harry Potter című opust lefordítják latinra, már a második kötet is megjelent, csak azt nem tudom, hogy mit értene belőle Julius Caesar.” Vida Gábor: Újabb gondolatok egy régi könyvtárban. A jövő könyvtára című konferencián elhangzott szöveg pótlása