Hír

Tartalom

Műhelykérdések
Győri Krisztina – Maszlag-Lénárt Mónika – Tóth Gabriella: A Bookstart program tapasztalatai a Gödöllői Városi Könyvtárban

Konferenciák
Mátyás Melinda: „Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában” Networkshop – 2020. szeptember 1–4.

Tanulmány
Pavol Rankov – Milan Regec: Közösségi média vagy embertelen média?

Könyv
Gyuricza Andrea: „Vagyunk, mint a kő, vagy létezünk, mint az ember?”(Monok István: Könyvtári (?) problémák)

Pogány György: „A tudomány ekként rajzolja világát”. Doktoranduszok tanulmányai („A tudomány ekként rajzolja világát”. Irodalom, nevelés és történelem metszetei. I., Szerk. Fodor József Péter, Mizera Tamás, Szabó P. Katalin)

Székelyné Török Tünde: Kertész Imre bibliográfia, 1975–2016 (Hafner Zoltán: Kertész Imre művei. Bibliográfia, 1975–2016)

Ízelítő a lapszámból

„2016-ban egy négyéves projekt vette kezdetét a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban. Egy iskolai osztály olvasási szokásait kezdtük el nyomon követni, hogy megvizsgáljuk, hogyan változik az olvasási kedv, hogyan alakulnak az olvasási szokások az idő múlásával, amennyiben kiemelt figyelmet fordítunk egy adott célcsoportra. A projektet azzal a reménnyel indítottuk útjára, hogy amennyiben sikeres lesz, kiterjeszthetjük minden gödöllői első osztályosra, és ezzel még kiskorban megalapozhatjuk a gyerekek olvasási hajlandóságát. […] A bookstartos gyerekek már első osztályban könyvet kaptak a kezükbe. Kön­nyű volt olvasni, érdekes volt számukra a történet, ezért valószínűleg jobban megszerették az olvasást, mint a kontrollosztály tanulói. Ezért is fontos, hogy az olvasni tanuló gyerekek kezébe olyan könyv kerüljön, ami az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő. Egy jó tanító vagy egy jó könyvtáros útmutatásai alapján a kisdiákok könnyen juthatnak számukra érdekes olvasnivalóhoz, ami fo­lyamatosan növeli az olvasási kedvet.” (Győri Krisztina – Maszlag-Lénárt Mónika – Tóth Gabriella: A Bookstart program tapasztalatai a Gödöllői Városi Könyvtárban)

„A 29. Networkshop címben idézett mottója [Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában] igen találónak bizonyult az idei konferenciához: a megrendezése is kihívást jelentett, mivel a koronavírus-járvány miatt az eredeti áprilisi időpontot el kellett halasztani szeptemberre, majd végül az újabb hullám kezdete miatt a digitális transzformáció eszköztára adott lehetőséget a rendezvény megtartására: sok más eseményhez hasonlóan a virtuális térben valósult meg. A szervezők ez alkalommal a Microsoft Teams videokonferencia-platformot használták az előadások közvetítéséhez.  […] Az online forma ellenére is több mint háromszáz résztvevő követte a programot és 102 előadás hangzott el.” (Mátyás Melinda: „Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában” Networkshop – 2020. szeptember 1–4.)

„Annak ellenére, hogy a társadalmi siker kritériumai a valós világban és az online környezetben eltérőek, a későbbi kudarcok az emberek valódi jólétének csökke­nésével járnak. Az online közösségi hálózatok javították az információcsere lehe­tőségeit, de nem növelték az autentikus érzelmek cseréjének valószínűségét; nem támogatták az emberi empátiát, inkább a hasonló gondolkodású emberek „vissz­hangkamráiba” zárták be felhasználóikat. A technológiák egyre funkcionálisabb kommunikációs hálózatot hoznak létre, de ennek a hálózatnak a csomópontjai érzelmileg egyre kevésbé kielégítőek.”(Pavol Rankov – Milan Regec: Közösségi média vagy embertelen média?)

„Egy irodalomjegyzék sosem tekinthető befejezettnek, részben azért, mert a lezárásként megjelölt dátumot követően is jelennek meg a szerzőtől további írások, utánközlések, születnek újabb elemzések, színházi bemutatók, másrészt a kutatómunka folytatásával újabb és újabb adatok láthatnak napvilágot. Ezért is fontos esemény a Kertész-bibliográfia időhatárokkal bővített kiadása (a lezárás éve 2016.). […] A bibliográfia összesíti, felméri „…az írói pálya termését, ugyanakkor kiindu­lópontul is szolgál a további kutatási irányok megjelöléséhez.” Hafner Zoltán összeállítása mindezek mellett arra is inspirál, hogy Kertész Imre művei újból és újból az érdeklődés homlokterébe kerüljenek, alkalmat adva új összefüggések felfedezésére, olyan gondolatok megfogalmazására, amelyek visszaköszönnek egy-egy értő elemzésben, mondatban.” (Székelyné Török Tünde: Kertész Imre bibliográfia, 1975–2016)

A 3K 2020/9. száma PDF- és HTLM-verzióban is elérhető az alábbi linkeken: https://epa.oszk.hu/3k, http://ki2.oszk.hu/3k/.